Elméleti háttér : Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét számos kutatás bizonyította már itthon és külföldön is. Sokan vizsgálták az egészségügyben a páciensek és a hozzátartozóik részéről jelentkező agressziót is, amelynek számos oka lehet: alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, mentális betegségek, hosszú várakozási idő, túlzsúfoltság, nagy hőség és zaj, amely növeli a feszültséget a páciensben. Hazánkban még nem vizsgálták a kiégés összefüggését az agresszióval és a munkahelyi konfliktussal egészségügyi szakdolgozók körében. Cél: Felmérni egészségügyi szakdolgozók körében a kiégettség mértékét, és annak összefüggését a munkahelyen átélt agresszív cselekményekkel, valamint megvizsgálni, hogy a kiégés összefügghet-e a munkahelyi konfliktusok gyakoriságával. Módszerek : A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel történt, amely a saját kérdéseken túl tartalmazta a Kiégés Leltárt, a Nyílt Agresszió Skálát és a Csoporton belüli Konfliktus Skálát. A mintavétel nem-véletlenszerű mintavételi eljárással, azon belül kényelmi mintavétellel történt. Eredmények : A válaszadók 44,2%-a valamilyen mértékben érintett a kiégés által, 4,6% soha nem élt át konfliktust a munkahelyén, és 4,4% nem szenvedett el agresszív cselekményt a betegtől vagy hozzátartozójától. Szignifikáns eltérés volt kimutatható az egyes kiégettségi csoportok között az agresszióra vonatkozó érintettségben (χ 2 (3) = 97,698; p < 0,001): minél kiégettebb a válaszadó, annál gyakrabban élt át agresszív eseményt. A kiégettség mértékének növekedésével a munkahelyi konfliktusok száma is növekszik ( F (3) = 66,967; p < 0,001). Következtetések : Az agresszió a hazai egészségügyben is számottevő mértékben jelen van. A kiégés összefügg a munkahelyen átélt agresszív eseményekkel és a munkahelyi konfliktussal, amely nagy valószínűséggel még tovább rombolja a dolgozó lelkiállapotát. A szakdolgozók lelki egészségének javítása többek között növelné a betegelégedettséget és a betegbiztonságot is.
A tanulmány egy 2021 januárjában készített interjúkon alapuló kismintás kutatásról számol be, amely az üzleti életben zajló dialógustolmácsolás kihívásait és a tolmácsok megküzdési stratégiáit vizsgálta 10 magyar anyanyelvű profi tolmács megkérdezésével. A kutatás célja, hogy feltárja a képzett és tapasztalt tolmácsok nyelvi és nyelven kívüli nehézségeit az üzleti és a vállalati kontextusban zajló tolmácsolás során, továbbá azonosítsa a dialógustolmácsolás kihívásaira adott megoldásaikat. A tanulmány először a fogalmakat ismerteti, majd az interjús ku- tatás eredményeit tárgyalja. Olyan kérdéseket jár körül, mint a nemek kérdése, a cégek belső és külső kommunikációja, a tárgyaló felek közötti feszült viszony, a tolmácsok térbeli elhelyezkedése, a nyelvi és nyelven kívüli nehézségek, amelyek mind hatással lehetnek a tolmácsokra, ezáltal a teljesítményükre is. Az elemzés az érzelmileg terhelt helyzetek megoldásakor alkalmazott tolmácsolási stratégiák bemutatásával zárul.
Európában Magyarországon a legmagasabb a szájüregi daganatok előfordulása, illetve mortalitása. Ez a helyzet felhívja a figyelmet a szájüregi szűrések fontosságára, mivel az ilyen típusú daganatok időben felismerve sikeresen gyógyíthatók. A sztomatoonkológiai szűrések és önmagában a szájüreg vizsgálata az egyszerűbb és fájdalommentes szűrővizsgálatok közé tartozik, és számos olyan elemet tartalmaz, amelyet laikusok, illetve az egészségügy minden területén dolgozók is nagy hatékonysággal el tudnak végezni, így lehetőség nyílik a kórállapotok időben történő felismerésére. Jelen összefoglaló közlemény az extra- és intraorális szűrővizsgálat lépéseit mutatja be, amely kiterjed a szájüregi daganatok és a fogágybetegségek felismerésére.
Két párizsi egyetem, a Sorbonne Nouvelle és a Paris Cité Nyelvtudományi Dokto- ri Iskoláinak hallgatói közösen vállalkoztak arra a feladatra, hogy oktatóikkal szo- rosan együttműködve megszervezzék az első jelenléti formában zajló, Fiatal For- dítás- és Tolmácsoláskutatók Találkozóját, amelyet 2023. május 4-én tartottak Párizsban. A találkozónak a François Mitterand nevével fémjelzett, Francia Nem- zeti Könyvtár közelében található egyetemi kampusz adott otthont.
Diterpene alkaloids are secondary plant metabolites and chemotaxonomical markers with a strong biological activity. These compounds are characteristic for the Ranunculaceae family, while their occurrence in other taxa is rare. Several species of the Spiraea genus (Rosaceae) are examples of this rarity. Screening Spiraea species for alkaloid content is a chemotaxonomical approach to clarify the classification and phylogeny of the genus. Novel pharmacological findings make further investigations of Spiraea diterpene alkaloids promising. Seven Spiraea species were screened for diterpene alkaloids. Phytochemical and pharmacological investigations were performed on Spiraea chamaedryfolia, the species found to contain diterpene alkaloids. Its alkaloid-rich fractions were found to exert a remarkable xanthine-oxidase inhibitory activity and a moderate antibacterial activity. The alkaloid distribution within the root was clarified by microscopic techniques.