A regionális kereskedelmi egyezmények létrejöttét meghatározó tényezők

A regionalis kereskedelmi megallapodasok szama az elmult evtizedek soran folyamatosan emelkedett, ugyanakkor a letrejottuket befolyasolo tenyezők vizsgalata csak kevesse kutatott terulet. A cikk celja a gravitacios modell ujszerű alkalmazasaval azonositani a regionalis kereskedelmi megallapodasok mogott meghuzodo tenyezőket. A szamitasok alapjaul szolgalo adatbazisban 229 orszagpar adatait elemezzuk kozel otvenezres elemszamu mintan. A szakirodalom feltevesei szerint a regionalis kereskedelmi egyezmenyek motorja a kozos mult, valamint a foldrajzi es kulturalis tavolsag, de ezeket eredmenyeink csak reszben tamasztjak ala. Szamitasaink szerint ugyanis a korabbi gyarmati kapcsolatokon alapulo valtozok hatasa a megallapodasok letrejottere nem egyertelmű, a kozos nyelv hasznalata ugyanakkor negativ hatassal van az egyezmenyek alairasara, azaz a nem azonos nyelvet beszelő orszagok intenzivebb kereskedelmet folytatnak egymassal. A tavolsag szerepe egyertelmű: minel tavolabb helyezkedik el egymastol ket orszag, annal kevesebb kereskedelmi megallapodas szuletett kozottuk. Vegul a foldrajzi arujelzők vizsgalata azt mutatta, hogy az eredetvedelem nem jatszik meghatarozo szerepet a regionalis kereskedelmi megallapodasok letrejotteben.