A dohányzás epidemiológiája a magyar népesség körében országos reprezentatív adatok alapján

Tanulmanyunkban attekintjuk a magyar felnőtt lakossag koreben keszult, a dohanyzas prevalenciajat becslő orszagos reprezentativ felmereseket. Celkitűzes: Az Orszagos lakossagi adatfelvetel az addiktologiai problemakrol (OLAAP) felmeres dohanyzasra vonatkozo eredmenyeinek bemutatasa, valamint ezek osszevetese a korabbi vizsgalatok eredmenyeivel. Modszer: A kutatas celpopulacioja a 18–64 eves magyarorszagi nepesseg. A netto minta nagysaga 2710 fő volt. Az adatfelvetel reszben szemelyes kerdezessel, reszben onkitoltős modszerrel tortent. Eredmenyek: A magyar felnőtt lakossag 36,1%-a dohanyzik (29,9%-a napi rendszeresseggel). A nemi aranyokat tekintve a ferfi ak 40,6%-a, mig a nők 31,7%-a dohanyos (a napi dohanyosok aranya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohanyzas szempontjabol kockazati tenyezőkent azonosithato a ferfi nem, az alacsonyabb eletkor, az alacsonyabb iskolai vegzettseg, a kedvezőtlenebb szociookonomiai status, valamint a szulők dohanyzasa. Kovetkeztetesek: Eredmenyeink a korabbi evek heterogen eredmenyei kozul a magasabb dohanyzasi prevalenciakat tamasztjak ala, illetve enyhe mertekű novekedest felteteleznek, amiert a dohanyzas nők koreben tortent emelkedese felelős. A ferfi ak eseteben stagnalas fi gyelhető meg.