A világ természetvédelmének története 1986 és 1990 között (védett területek alapítása)

Az előző elemzett időszak (1981–1985) ota 5776 vedett terulet alapitasa tortent a vilagon. A cikkben kozolt adatok az IUCN kategoriarendszerebe sorolt vedett teruletekre vonatkoznak. A jelenleg vizsgalt időszakban az alapitott teruletek 47,5%-a a IV. IUCN kategoriaba tartozik (vedett taj). Az IUCN adatbazisa szerint a legtobb teruletet 1986 es 1990 kozott Nemetorszag alapitotta (846 teruletet). 1990-ig az idő előrehaladtaval a vedett teruletek szama nem nőtt, de a nemzeti kategoriak egyre tobbfelek lettek. Az előző időszakhoz kepest a nemzeti kategoriak szama 278 lett 1986 es 1990 kozott. A teruletnagysagok eloszlasa az előző időszakhoz hasonloan alakult; tobbseguk (47,7%) 0 es 99 ha kozotti meretű, bar az osszes vedett terulet kiterjedesenek ez 0,036%-a. Magyarorszagrol 37 vedett termeszeti terulet kerult fel az IUCN listajara. Ekkor alakult a Godollői dombsag tajvedelmi korzet, ezen kivul meg 8 tajvedelmi korzet es 28 termeszetvedelmi terulet. Megallapithatjuk, hogy az előző ot evhez kepest 1986 es 1990 kozott csokkent az alapitott vedett teruletek szama: 6174-ről 4412-re. Ebben az időszakban a termeszetvedelem tortenelmi esemenyei kozul kiemelkedik a latin-amerikai La Amistad Nemzeti Park es a madagaszkari Mantadia Nemzeti Park, melyek ma a vilagorokseg reszei, a sri-lankai Somawathiya Nemzeti Park, ahol allitolag Buddha egyik fogat őrzik, az amerikai Great Basin Nemzeti Park a tobb mint 5000 eves fenyőfaival, az algeriai Tassili n'Ajjer Nemzeti Park az ősi sziklarajzaival, az ausztraliai Karacsony Sziget Nemzeti Park az endemikus fajaival.