Ki döntsön az élet végén? Az ellátás előzetes tervezésének nemzetközi gyakorlata és hazai lehetőségei = Who should decide at the end of life? International practice of advance care planning and possibilities for adaptation in Hungary

Absztrakt: Sulyos betegsegek előrehaladott stadiumaban szukseg van az elet utolso szakaszara vonatkozo dontesek meghozatalara. Az ellatas előzetes tervezese a beteg szamara biztositja a dontes lehetőseget arra az esetre, ha az onallo donteshozatal mar nem lehetseges. A komplex – kezelesekre, a gondozas korulmenyeire, az ertekpreferenciakra kiterjedő – tervezes a leghatekonyabb. Az ellatas előzetes tervezese javitja az eletvegi ellatas minőseget, noveli az ellatassal valo elegedettseget, es csokkenti a hozzatartozok psziches terheleset. A celok es preferenciak keretet adnak a professzionalis ellatasnak, es az ellatas koltsegei is mersekelhetők ezaltal. A tervezes pozitiv hozadekait kutatasok igazoljak, es mar szamos szakmai iranyelvben szerepel. Az elet veget ovező kommunikacios tabu, a betegek es a hozzatartozok elutasito hozzaallasa, illetve az ellatok reszeről a szakertelem es a feltetelek hianya azonban neheziti a gyakorlati megvalosulast. Magyarorszagon az ellatas előzetes tervezese szinte ismeretlen, pedig torvenyi lehetőseg van a kezelesek visszautasitasara, akar előzetesen is. Az ellatas előzetes tervezesenek hazai bevezetesehez szukseg van valamennyi szereplő egyuttműkodesere, a tema gradualis es posztgradualis kepzesbe valo beemelesere, a gyakorlati alkalmazast segitő korulmenyek megteremtesere, valamint a tarsadalmi tudatossag novelesere. Orv Hetil. 2018; 159(4): 131–140. | Abstract: At the advanced stage of serious illness, end-of-life decisions need to be made. Advance care planning offers patients the right to decide on their own future care when independent decision-making is no longer possible. The most complex and effective advance care plans include patients’ preferred or refused medical treatments, care-related wishes, and individual values as well. Advance care planning can improve end-of-life care and contribute to higher satisfaction. It can also reduce distress in relatives and the costs of care. Patients’ preferences provide a guidance for professional care. A number of studies have identified the benefits of advance care planning, and it has been included in guidelines. Potential barriers to advance care planning could be as follows: taboo of talking about dying, negative attitudes of patients and relatives, poor knowledge of professional caregivers, lack of necessary circumstances to have the conversation. Advance care planning is almost unknown in Hungary, although it is possible to refuse certain types of treatments. Cooperation of professionals, development of gradual and postgraduate trainings, and improvement of social awareness are also needed so that advance care planning can be adapted in Hungary. Orv Hetil. 2018; 159(4): 131–140.