Az anyatejes táplálás hosszú távú hatásainak megjelenése a csecsemőtáplálási irányelvekben Magyarországon = Programming effect of breast-feeding in infant nutrition policy documentsin Hungary

Cel: A csecsemőtaplalassal foglalkozo iranyelvek osszegyűjtese Magyarorszagon es osszehasonlitasuk masik negy europai orszag (Anglia, Finnorszag, Nemetorszag es Spanyolorszag) hasonlo dokumentumaival. A szerzők arra a kerdesre kerestek a valaszt, hogy milyen modon jelenik meg a taplalasi programozodas jelensege a dokumentumokban. Modszer: Egy erre a celra kidolgozott egyseges keresesi es kodolasi rendszer segitsegevel a szerzők megkerestek es elemeztek a csecsemőtaplalassal foglalkozo dokumentumokat a vizsgalt ot europai orszagban. A kereses osszesen 26 dokumentumot eredmenyezett: Angliaban negyet, Finnorszagban kettőt, Nemetorszagban kilencet, Magyarorszagon hatot es Spanyolorszagban otot. A dokumentumokban 203 olyan megallapitast talaltak, amelynek idezhető hivatkozasa volt. A megallapitasok a szoptatas előnyeire (24%), a fertőzesek elleni vedő szerepere (32%) es olyan hosszu tavu hatasaira, mint a diabetes (31%) es az allergia (12%) megelőzese vonatkoztak. A magyar dokumentumokban a legtobb megallapitas az anyatejes taplalas fertőzesekkel szembeni vedő szerepere (n = 8), valamint a hosszu tavu vedőhatasokra (n = 13) vonatkozott. Az egyes orszagok kozott jelentős kulonbsegeket talaltak a pozitiv hatas tartamanak es jellegenek megiteleseben. Kovetkeztetes: A csecsemőtaplalassal foglalkozo nemzeti dokumentumok az osszehasonlitott ot europai orszagban jelentősen eltertek terjedelmukben es a csecsemőtaplalas hosszu tavu hatasainak leirasaban egyarant. A dokumentumok tobbsegeből hianyzott a korai taplalasi programozodas jelensegenek a bizonyitekokon alapulo orvoslas elveinek megfelelő targyalasa. Orv. Hetil., 2011, 152, 1641–1647. | Aims: To identify and describe infant feeding policy documents in Hungary and compare them to the documents of other four European countries (England, Finland, Germany and Spain). The question was also addressed how the phenomenon of nutritional programming was represented in the documents. Subjects: Policy documents on infant feeding were identified and analyzed in the five European countries by using uniform methods for searching and coding. Results: Twenty-six documents were identified: 4 in England, 2 in Finland, 9 in Germany, 6 in Hungary and 5 in Spain. Altogether 203 statements linked to references were identified: benefits of breast-feeding in general (24%), protection against infections (32%), long-term advantages like the prevention of diabetes (31%) or allergy (12%). Considerable variations were found within and between countries in the evaluation of the duration and character of the positive effects. The majority of the statements in the Hungarian documents referred either to the role of breast-feeding in infection protection (n = 8), or to long-term protective effects (n = 13). Conclusion: Policy documents in the study countries varied both in their extent and in the description of the long-term effects of infant nutrition. Majority of the documents failed to contain evidence based discussion of the phenomenon of early nutritional programming. Orv. Hetil., 2011, 152, 1641–1647.