A területhasználat változás talajerózióra gyakorolt hatásainak vizsgálata a Káli-medence példáján

A Balaton vizminősegenek valtozasa szorosan osszefugg a to vizgyűjtőjenek terulethasznalataban vegbement valtozasokkal. Kulonosen elesen vetődik fel ez a kerdes a – nagyobb reliefenergiaju – eszaki part reszvizgyűjtőin. A mintateruletul valasztott terulet foldrajzi lehatarolasa nem egyertelmű, a tovabbiakban Kali-medence alatt a Burnot-patak vizgyűjtőteruletet ertjuk, mely a Balaton eszaki reszvizgyűjtőinek egyike. A Kali-medenceben a jovőbeni terulethasznalatot ugy kell kialakitani, hogy az erozioveszely minimalizalasa mellet az e teruletre kozel 2000 eve jellemző terulethasznositasi formak (szőlőtermesztes) is fennmaradjanak. Az első erozioterkepek az 1980-es evekben keszultek a teruletről. E terkepeken terepi felvetelezest kovetően kerultek abrazolasra a recens linearis erozios formak, erozios, es akkumulacios terszinek (Csillag, G. 1985, Farkas, P. 1985, 1990). A linearis erozio dinamikajat – torteneti, es regeszeti adatokat is felhasznalta – Csillag, G. (1991) Budai, T. – Csillag, G. (1998) vizsgalta. Dezseny, Z. (1984) az USLE modell alkalmazasaval elkeszitette a Balaton-felvidek erozioveszely terkepet, majd ezt osszehasonlitotta meresi eredmenyeivel. A szerző szerint a terulethasznalat jellege, es a lejtőszog az eroziot leginkabb meghatarozo ket faktor, es a szantofoldek megjelenese a felső lejtőszakaszokon noveli az erozio kockazatat. Kertesz, A et. al. (1994, 1997) a Balaton-felvidek vizmerlegere, es uledekszallitasra vonatkozo vizsgalatainak eredmenye szerint főkent a kis szemcsemeretű frakcio erkezik a vizgyűjtőről a toba. JICA (1999) jelentes soran vizsgaltak a Balatonba erkező nitrat mennyiseget empirikus modell, valamint hosszu tavu napi, es rovidtavu esemeny alapu orankenti monitoring modellek segitsegevel. A tanulmany szerint a vizgyűjtőt elhagyo nitrat, es lebegőanyag mennyisege kimutathatoan nő csapadekesemenyek utan, am a novekedes merteke a terulethasznalat jellegetől fugg. Geologiai, es talajtani terepi kutatasok nyoman Csillag, G. (2003/a) megallapitotta, hogy a Kali-medenceben lejtőkon mozgo uledek zome a lejtőalji teruleteken akkumulalodik, nem eri el annak fő vizfolyasat a Burnot-patakot. Tajtorteneti, tortenelmi kartografiai adatok eroziomodellhez tortenő felhasznalasa egyedulallo lehetőseget teremt a jelenlegi, es jovőbeni terulethasznalat valtozas eroziora gyakorolt hatasainak vizsgalatahoz. Tanulmanyunk celja felepiteni, kalibralni, es ellenőrizni az uledekszallitas terbeni eloszlasanak modelljet, valamint feltarni a terulethasznalat terszerkezetenek, valamint a terulethasznalat valtozas dinamikajanak eroziora es uledekszallitasra gyakorolt hatasat.