Egy inváziós faj, a Solidago gigantea Aiton által kolonizált mocsárrétek diverzitása és fajkompozíciós koordináltsága

Szamos vizsgalat tortent korabban a Solidago gigantea Aiton elterjedtsegevel, okologiai es novenyelettani tulajdonsagaival kapcsolatban, azonban a faj invaziojanak conologiai kovetkezmenyei kevesse ismertek. Mocsarreti tarsulasok diverzitasat es belső koordinaltsagat hasonlitottuk ossze, magas aranyvesszővel kulonboző mertekben fertőzott teruleteken. Hat, elterő mertekben kolonizalt gyepteruletet vizsgaltunk, melyek kozul kettő referenciateruletkent is szolgalt. Allomanyonkent 8‒8 db 5 m hosszu transzszektet mintaveteleztunk. Ezek menten 100 db egymast erő 5 cm × 5 cm-es mikrokvadratban rogzitettuk a fajok jelenletet. Az allomanyok belső szervezettseget es koordinaltsagat a diverzitas es az egyenletesseg allomanyon beluli szorodasaval (CV%) es a mintaveteli egysegek allomanyon beluli atlagos conologiai hasonlosagaval jellemeztuk. A S. gigantea gyakorisaga jelentősen kulonbozott a mintateruleteken, es mennyisegenek novekedesevel osszefuggesben valtoztak az allomanyok conologiai jellemzői: csokkent a diverzitas es a koordinaltsag. Kulonboző conologiai jellemzőket osszehasonlitva megallapithato, hogy az atlagos viselkedest kifejező alfa diverzitas es egyenletesseg kevesbe erzekenyen mutatjak az invazios faj okozta degradaciot, mint e jellemzők beta diverzitast is jelentő relativ szorasa (CV%). Eredmenyeink szerint a conologiai koordinaltsag allomanyon beluli valtozasa (jelen esetben csokkenese) egyszerűen merhető es jo indikatora az invazios faj okozta conologiai valtozasoknak.