Végrehajtói kontroll figyelmi aspektusainak vizsgálata különös tekintettel a feladat-váltás paradigma elméleti és módszertani problematikájára = Exploring attentional aspect of executive control. Theoretical and methodological problems in task switching paradigm

A viselkedesi semak hatekony valtasat biztosito vegrehajtoi kontrollfunkcio, a figyelemvaltas, es az ebben ervenyesulő gatlasi folyamatok osszefuggeseivel foglakoztunk. A feladatvaltasi helyzetben jelentkező teljesitmenyromlas reszben a kontroll strategiai osszetevőire (szandekvezerelt előkeszuletek) reszben a feladatsemak kozotti interferenciara vezethető vissza. Ez utobbi az ervenyes feladatsema pozitiv es az ervenytelen feladatsema negativ előfeszitettsegeből (gatlasabol) ered. Ha a gatlasi folyamatok a valaszkonfliktus feloldasaval kapcsolatosak (valaszszelekcio), akkor valaszkonfliktus nelkuli feladatvaltasi helyzetben (ha nem kell valaszolni pl. nogo helyzetben, vagy a valaszszabalyok elkulonitesekor) a gatlasi hatasok elmaradasa, ebből adodoan a figyelem valtasi teljesitmeny javulasa varhato. Eredmenyeink szerint: nogo helyzetet kovetően a valtasi teljesitmeny nem javul, csak akkor, ha a feladatsemak legalabb reszben fuggetlenek. Ez arra utal, hogy nogo helyzetben nem a valaszszelekcio es a gatlas megakadalyozasa tortenik, hanem a nogo helyzet maga egyfajta gatlast jelent, mely a valaszsemak kapcsolatatol fuggően ronthatja a valtasi teljesitmenyt. A valaszszabalyok elkulonitesevel a valtasi teljesitmeny csak akkor javul, ha a feladatsemak osszetevőinek megvaltozasa nagymertekben előre lathato. Ez arra utal, hogy a gatlasi hatasok a vegrehajtoi kontroll strategiai, szandekfuggő aspektusaival is kapcsolatban lehetnek. | The task switching paradigm is a method for investigating an aspect of executive control. Shifting of task settings is going together a characteristic performance decrement (the switch cost), that can be attributed both to the inherent limitation for voluntary control and to the interference between the task settings. Interference might be as a source of persisting activation of the relevant and/or persisting inhibition of the irrelevant task set. Interference resolution involves inhibitory mechanism; accordingly a higher switching performance can be expected when switching between tasks with low or minimal response conflict (i.e. when response execution is not required in a nogo task or when the response rules of the tasks are separated). We found that the switch cost after nogo trials decreased reliably only when the task sets were at least partially separated. This result is not in line with the supposition that in a nogo trial the response selection and inhibition toward the irrelevant task set fails to occur. It could rather indicate, that nogo signals could lead to inhibition of the currently relevant task set, but it could delay the availability of the irrelevant task set in an after-nogo switch trial depending on the S-R mappings of task sets. The response-set separation led to higher switching performance only when the components of the task sets changed predictably indicating a relation between the inhibitory mechanism and voluntary aspects of control processes.