Magas vérnyomás vagy depresszió? Rossz házasságban másképp betegek a férfiak és másképp a nők = Hypertension or depression? In bad marriages, men may react differently than women

E tanulmany celja a hazastarsi stressz kapcsolatanak vizsgalata a magasvernyomas-betegseggel es a depresszioval – 65 evnel fiatalabb, hazassagban/elettarsi kapcsolatban elő, gazdasagilag aktiv szemelyek koreben; orszagos reprezentativ mintan (Hungarostudy 2002). A hazastarsi stresszt a Roviditett Stockholmi Hazastarsi Stressz Skalaval, a depresszios tuneteket a Roviditett Beck Depresszio Kerdőivvel mertuk. Azok a ferfiak es nők alkottak a „magasvernyomas-beteg”, illetve „depresszios” csoportokat, akiket az elmult evben kezeltek is betegseguk miatt. Hierarchikus logisztikus regresszio-elemzessel vizsgaltuk a hazastarsi stressz hatasat a magasvernyomas-beteg, illetve a depresszios paciensek koreben, valamint egeszseges ferfiak es nők koreben. Adatainkat kontrollaltuk eletkorra, iskolai vegzettsegre, szociookonomiai statuszra, testtomeg-indexre, valamint az eletmodra (dohanyzas, alkoholfogyasztas es fizikai aktivitas). Mig a ferfiaknal a hazastarsi stressz a magasvernyomas-betegseg hagyomanyos rizikotenyezőktől fuggetlen kockazati tenyezőjenek bizonyult, addig a nőkre ez nem allt fenn. Egy rossz hazassagban elő ferfinak majdnem ketszer nagyobb az eselye arra, hogy magasvernyomas-betegseg miatt kezeljek, mint a jo hazassagban elő ferfitarsanak. Ugyanakkor nőknel a hazastarsi stressz a depresszio miatti kezeles valoszinűseget novelte szignifikans mertekben, ez pedig a ferfiakra nem volt jellemző. Egy rossz hazassagban elő nőnek tobb mint ketszer nagyobb az eselye arra, hogy depresszio miatt kezelesben reszesuljon, mint a jo hazassagban elő nőtarsanak. Elemezeseink tehat azt mutattak, hogy ferfiaknal a hazastarsi stressz a magasvernyomas-betegseg fuggetlen kockazati tenyezője, viszont nőknel a hazastarsi stressz a klinikai depresszio kockazati tenyezője. | The aim of this study was to clarify the association of marital distress with hypertension and depression, based on a representative health survey, the Hungarostudy 2002. We analyzed data on all men and women younger than age 65, who were married or cohabitating and economically active at the time of examination. Marital distress (shortened Stockholm Marital Stress Scale) and depressive symptoms (shortened Beck Depression Inventory) were included in the survey. All subjects who during the past year had been diagnosed by a physician as suffering from hypertension or depression, and had been treated accordingly (self-report), were classified as “hypertensive” or ”depressed”. Hierarchical logistic regression analyses evaluated the effects of marital distress on hypertensive or depressed subjects, compared to controls who did not report health complaints. Analyses were adjusted for age, education, SES, BMI, and lifestyle (smoking, alcohol use and physical activity). Odds ratios (OR) with 95% confidence intervals were calculated. In men, but not in women, marital distress was independently associated with current treatment for hypertension. A man having a bad marriage runs a double risk of being treated for hypertension, compared to having a good marriage. In women, but not in men, marital distress was associated with elevated risk of treatment for depression. A woman having a bad marriage runs more than a double risk of being treated for depression, compared to living a good marriage. Based on these data, in men, marital distress was independently associated with elevated risk for hypertension treatment, whereas in women, marital distress was independently associated with risk for depression treatment.