Az adhézió stabilizálódásának meghatározása a korai posztoperatív időszakban patkány modellen.

Osszefoglalo. Bevezetes: Az adheziokepződes egy komplex esemenysor, amely olyan sejtes es molekularis folyamatok kovetkezmenye, ahol a normal esettől elterően az adheziogenezist tamogato tortenesek dominalnak az adheziolizissel szemben. Kivaltasaban szerepet jatszik tobbek kozott a szoveti serules, verzes, szoveti deszikkacio, illetve a gyulladasos folyamatok. Mivel az adhezio jelenlete szamos negativ szovődmennyel jarhat, elsődleges cel a kialakulasanak megakadalyozasa. Szamos prevencios celpontja van a folyamatnak, azonban a terapia sok esetben csak kozvetlenul a beavatkozas utan tortenik. A jelen tanulmanyban egy adhezios kiserleti patkany modellt mutatunk be, ahol az adhezio stabilizalodasi időszakanak megismerese a cel. Minden allaton ugyanaz a műteti beavatkozas tortent, szoveti serules, kisebb verzes es szoveti deszikkacio előidezesevel, kulonbseg csak a reoperaciok, mintavetelek időpontjaban volt. 1-7. posztoperativ napon makroszkoposan es szovettanilag ertekeltuk a kialakult adheziok tipusat, az osszetapado szoveteket, az adhezio stabilitasat. Megallapitottuk, hogy a stabilizalodas egy tobb napig tarto folyamat, a 4. posztoperativ napig az instabil es mersekelten stabil adheziok dominaltak. Ennek ismerete lehetőve teszi a terapias ablak kibőviteset, a korai posztoperativ időszakban celzottan, a legmegfelelőbb időszakot kivalasztva, esetleg a kezelesek kombinalasaval meg hatekonyabba tehető az adhezioprevencio. Summary. Introduction: Adhesion formation is a complex series of events that results from cellular and molecular processes where, in contrast to the normal case, events that support adhesion genesis dominate over adhesion lysis. Tissue injury, haemorrhage, tissue desiccation and inflammatory processes, among others, play a role in its induction. Since the presence of adhesions can be associated with a number of negative complications, the primary aim is to prevent their development. There are several preventive targets for the process, but in many cases therapy is only provided immediately after the procedure. In this study, we present an experimental rat model of adhesion, where the aim is to understand the stabilization period of adhesion. All animals underwent the same surgical procedure, inducing tissue injury, minor haemorrhage and tissue desiccation, differing only in the timing of reoperations and sampling. On postoperative days 1-7, we assessed macroscopically and histopathologically the type of adhesions formed, the adhesive tissue, the stability of the adhesion. We found that stabilization was a process lasting several days, with unstable and moderately stable adhesions predominating by postoperative day 4. Knowing this allows to broaden the therapeutic window, targeting the most appropriate period in the early postoperative period, possibly combining treatments, to make adhesion prevention even more effective.