Mikroalga takarmánykiegészítés hatása brojlercsirkéknél

Ma mar biotechnologiai modszerekkel joval koltseghatekonyabban lehetseges iparszerű meretekben előallitani a mikroalgakat, igy olcsobba valtak a takarmanyipar szamara is. A vizsgalatunkban Cobb 500 kakasokat tanulmanyoztunk: kontroll (K) (n=40) es alga-kiegeszitesben reszesult (A) csoportra osztva (n=40). A kiserleti csoport takarmanyadagjaba 5%-os aranyban kerult bekeveresre a Schizochytrium limacinum mikroalga. Az allatok testtomege a nevelesi időszak alatt szignifikansan csak a 10. napon tert el (p<0,05) (K: 257,33g; A: 285,33g). A takarmanyfogyasztasban is ebben az időszakban volt megfigyelhető kulonbseg (K: 283,7g; A: 321,4g). A takarmanyertekesitese az első meresi időpont kivetelevel az algas (A) csoport volt jobb. Habar egyik fenti meresből adodo kulonbseg eseten sem volt statisztikailag igazolt elteres. A husminőseg vizsgalatoknal (CIELAB L*a*b*) a csoportok husmintai szignifikansan nem tertek el egymastol, azonban az alga-kiegeszitesben reszesult csoportban pirosabb husszin volt megfigyelhető, nagyreszt ennek koszonhetően a szininger kulonbseg ’eszrevehető’ (E*KA: 1,67). A kiolvadasi veszteseg tekinteteben sem mutathato ki szignifikans kulonbseg (p= 0,1045) (K: 7,59%; A: 5,27%), csakugy, mint a sutesi vesztesegnel (p= 0,646) (K: 10,24%; A: 10,77%) a hűlesi veszteseg eseten (p= 0,341) (K: 8,154%; A: 8,85%). A porhanyossagi vizsgalat tekinteteben sem volt statisztikailag igazolhato kulonbseg (p=0,2839) (K: 3,57 kg, A 3,74 kg).