A munkaerő-piaci szereplők által tapasztalt foglalkoztatási kihívások a koronavírus-járvány idején

A koronavirus-jarvany megjelenese sokkent erte fogyasztoi tarsadalmunkat. Egyik naprol a masikra radikalisan atalakitotta felgyorsult eletunket. Az egeszsegugyi kockazatok csokkentese, valamint a gazdasag osszeomlasanak elkerulese erdekeben olyan valtozasokat kovetelt meg a munkaltatoktol es a munkavallaloktol egyarant, melyre korabban meg nem volt pelda. A bevezetett kenyszerintezkedesek jelentős hatast gyakoroltak a foglalkoztatottsag alakulasara is; a munkanelkuliek szama megemelkedett, az otthoni munkavegzes altalanossa valt, a palyaelhagyok aranya nőtt, a kulfoldon munkat vallalo szemelyek szama pedig csokkent a krizis előtti időszakhoz kepest. A digitalis transzformacio nyujtotta lehetősegek es eszkozok nemcsak az otthoni munkavegzes soran bizonyultak hatekonynak, hozzajarultak az online oktatas megvalositasahoz, a kapcsolatok apolasahoz es az online szolgaltatasok (pl. vasarlas, rekreacios tevekenysegek) ternyeresehez is. A temaban valo elmelyules erdekeben hazai (Szellő 2020, Jozsa 2018, Nemeskeri et al. 2016) es nemzetkozi (Statista 2020, Gajendran- Harrison 2007, Caseli-Coleman 2006) szakirodalmi forraselemezest vegzunk, valamint az elerhető statisztikai adatokat (ASZ, KSH, NFSZ) elemezzuk, az eredmenyeket osszevetjuk egy korabbi, home office temakorben lefolytatott sajat kerdőives vizsgalat (Pirohov-Toth, 2020) eredmenyeivel. Az online adatfelvetel 2020. majus 25-től junius 1-ig zajlott 321 fő bevonasaval. Elemzesunkben a kerdőiv adatai segitsegevel statisztikai elemzest vegzunk annak erdekeben, hogy a feltart munkaerő-piaci problemak megoldasara atfogo, komplex foglalkoztatast segitő javaslatokat tudjunk kidolgozni. A jovőben – a foglalkoztatottsag noveles erdekeben ‒ szuksegesse valik a megvaltozott munkaerő-piaci igenyeknek megfelelő atkepzesek biztositasa a munkaval nem rendelkezők szamara, ahol lehetőseguk nyilik az uj keszsegek (kreativitas, onallo munkavegzes, rugalmassag, gyors alkalmazkodas) elsajatitasara is. Hazank gazdasagi visszarendeződese es a foglalkoztatas ujboli fellenditese erdekeben pedig szuksegesse valik a munkaerő-piaci szereplők szoros egyuttműkodese, valamint az allam altal nyujtott lehetősegek igenybevetele. The coronavirus pandemic has had a shocking effect on our consumer society. From one day to another, it has changed our accelerated lives radically. To reduce health risks and to avoid economic collapse, it demanded both the employers and the employees to make changes that were formerly unprecedented.  The forced measures taken exerted a significant impact on employment, as well; the number of the unemployed has increased, home office work has become general, the rate of career changers has grown and the number of those working abroad has lowered as compared to the period before the crisis.  The possibilities and tools offered by digital transformation have proved to be effective not only in home office work but have contributed to implementing online education, keeping contacts and the spread of online services (e.g. shopping or recreation activities), as well. To search deeper in the topic, we have made a source analysis of the domestic (Szellő 2020, Jozsa 2018, Nemeskeri et al. 2016) and the international (Statista 2020, Gajendran- Harrison 2007, Caseli-Coleman 2006) literature, have analysed the available statistical data (ASZ, KSH, NFSZ), and have compared the results to the outcomes of an own query research (Pirohov-Toth, 2020) implemented earlier in the home office topic. Online data collection was implemented between May 25 2020 and June 1 with the involvement of 321 persons. Using the data gained from the query, we made an analysis in order to become able to elaborate proposals supporting complex employment that could solve the revealed labour market problems. To enhance employment, in the future it will be necessary to provide re-trainings meeting the labour market demands for the unemployed where they can acquire new skills (creativity, independent work, flexibility, rapid adaption etc.), as well. To support the economic recovery of our country and to re-boost employment, the tight cooperation of labour market participants and the utilization of possibilities offered by the state will be inevitable.