Változások néhány növénytermelési ágazat hatékonysági tartalékaiban Magyarország uniós tagsága idején

A tanulmany egy kevesse ismert eljarassal vizsgalja a gazdalkodo egysegek hatekonysagaban bekovetkezett, altalanosithato valtozasokat az unios csatlakozast kovető hosszabb időszakban, ot fontosabb szantofoldi novenytermelesi agazatban, valamint gazdasagmeret es vallalkozasi forma szerinti csoportositasukban. Az eljaras az egyes csoportokra atlagos relativ hatekonysagi lemaradast (tartalekot) szamit, ami az egyes gazdasagok es az elvonalbeli hatekonysagu gazdasagok hatekonysagkulonbsegeiből adodik. A modszer a kialakitott gazdasagcsoportokban szamszerűsitett lemaradas okainak feltarasahoz tovabbi informaciokat is szolgaltat azzal, hogy annak erteket osszetevőkre bontja, amelyeket magyarazo jelentestartalmakkal lat el. A szamitasok alapjan megallapithato, hogy a koltseghatekonysagban lenyegesen nagyobbak a hatekonysagbeli tartalekok (83-93%), mint a naturalis hatekonysagban (42-68%). Ennek okat – tekintettel a műtragya- es novenyvedőszer-beszerzesi arak viszonylag homogen voltara – legfőkeppen az ertekesitesi arak erős gazdasagonkenti differencialodasaban indokolt keresni. Tovabbi reszeredmenyek alapjan egyertelmű, hogy a technologia es a raforditasok optimalizalasaban vannak a legkisebb tartalekok, 10-15% kozottiek, viszont a menedzseri munka meg tartalmaz 40-50%-ban felzarkozasi lehetőseget. Osszessegeben, az agazat, a meret es a vallalkozasi forma szerinti megvilagitasban a szantofoldi novenytermeles relativ hatekonysagarol egy egyensulyi allapotu folyamat kepe rajzolodik ki, amelyben az erősen lemaradt gazdasagok megkozelitik az elvonalbelieket, majd ezt kovetően visszacsusznak, es masokkal folytatodik ugyanez. Mindez egy fix ertekhataru hatekonysagintervallumon belul zajlik, amelyből a gazdasagok mintha keptelenek lennenek kitorni.----------------The paper presents the changes in efficiency of Hungarian crop production following Hungary’s accession to the European Union by comparing the efficiency scores in 2005 and 2010 of wheat, barley, maize, sunfl ower seed and rapeseed production from different size classes and organizational forms. The efficiency calculations are performed using a commonly used linear programming method, Data Envelopment Analysis (DEA). Our results indicate that there greater possibilities of improvement in allocative efficiency (83-93%) than in technical efficiency (42-68%) as the prices of agricultural products are following an extensively changing pattern. Lower improvement in efficiency can be achieved by technological and cost optimisation (10-15%) while pure technical efficiency scores indicate that management skills development can contribute to efficiency increase. Consequently the analysis of crop production efficiency according to the type of product, size and organizational form reveal a characteristic pattern for Hungarian agricultural economy when bad performing farms after improving their performance and reducing their distance from efficiency frontier are following by other farms like a rotation process.