Régészeti talajtani megfigyelések „Kakucs–Turján mögött” bronzkori lelőhelyen I

A Karpat-medence kozponti teruleten a kozepső bronzkorban (ca. 2000/1900–1500/1450 cal BC) viragzo nagy kulturalis egyseget — az azonos keramiastilus alapjan — Vatya-kulturanak nevezzuk. A kultura un. erőditett, tobb retegű tell-telepulesekből, valtozo meretű es jellegű nyiltszini telepekből allo telepuleshalozatot hozott letre, mely talajtani es foldtani kepződmenyek egyarant ertekes elemei kulturalis es termeszeti oroksegunknek. Az osszefoglalo neven „foldvarnak” is nevezett lelőhelyek talajtani es kornyezettorteneti jelentősege abban all, hogy eltemetett talajokat, illetve az emberi megtelepedes eredmenyekeppen letrejott es modosult antropogen uledekretegeket rejtenek. Ezek vizsgalataval olyan talaj- es uledektani adatokhoz juthatunk, amelyek kornyezettorteneti, illetve az emberi kornyezetalakitassal kapcsolatos kovetkezteteseknek nyitnak teret. A Kiskunsagi homokhat, a Pesti hordalekkup-siksag, illetve a Pilis–Alpari homokhat talalkozasanal az ocsai Turjanvidek szomszedsagaban elterulő „Kakucs–Turjan ...