A hazai vállalatok versenyképességi jellemzői a negyedik ipari forradalom idején

A Corvinus Egyetem Versenykepesseg Kutato Kozpontjanak negyedszazada tarto empirikus kutatasi programja uj merfoldkőhoz erkezett, amikor sorban hatodik alkalommal bonyolitott le nagyleptekű vallalatvezetői felmerest, immar jocskan benn a XXI. szazadban, az ennek megfelelő kihivasokra fokuszalva. Eddigi felmereseink is kapcsolodtak a magyar gazdasagtortenet fordulataihoz (amelyeket persze nagy reszben a vilaggazdasagi folyamatok generaltak) – ennek a hagyomanynak a folytatasakent koncentralunk most a negyedik ipari forradalomra, mint jelenunk es belathato jovőnk uzleti vilagat meghatarozo keretre. (...) A kiterjedt empirikus kutatasi anyag feldolgozasa termeszetesen osszetett folyamat. Ennek a folyamatnak fontos osszetevője az adatok alapvető strukturajanak mely megertese: Wimmer Agnes es Csesznak Anita tanulmanya ezt a celt szolgalja. A korabbi kutatasok tapasztalatait felhasznalva sokoldaluan strukturalja az adathalmaz egeszet, ezzel – amellett, hogy onallo ertekű megallapitasokat tesz – alapot nyujt a tovabbi, a reszleteket es a tagabb osszefuggeseket specialis szempontok szerint elemző kutatasokhoz. Nagyon fontos igazolast ad 10 A hazai vallalatok versenykepessegi jellemzői a negyedik ipari forradalom idejen a minta ertelmes voltara – lenyegeben arra, hogy ennek segitsegevel erdemi mondanivalonk lehet a magyar gazdasag mikroszferajanak szamos fontos kerdeseről. Mivel az adatfelvetel meg a valsag előtt tortent, teziseket fogalmazhatunk meg azokrol az alapokrol, amelyekről indulunk a koronavirus valsag utani kibontakozashoz. A versenykepesseg elemzesen keresztul jobb ralatasunk lehet a regi trendek valtozasaira, s az ujak formalodasara olyan alapvető kerdesekben, mint a digitalizacio felgyorsulasa, a globalis ellatasi lancok helyreallitasa, az uj munkavegzesi feltetelek hatasa, vagy epp a fenntarthatosagi kovetelmenyek novekedesenek hatasa az uzleti eletben.