MAGÁNERDŐ-GAZDÁLKODÁS AZ AGRÁR VÁLLALKOZÁSOKBAN

Az uj Nemzeti Erdőstrategiaban megfogalmazott erdőtelepitesi előiranyzatok sikere alapvetően a foldtulajdonosok donteseitől fugg, mivel uj erdők gyakorlati-lag csak a jelenlegi mezőgazdasagi művelesi agba sorolt magantulajdonban levő foldteruleteken telepithetők. Vizsgalatunk alapjan megallapithato, hogy Nyugat-Dunantulon azoknak a gazdaknak a koreben, akik – a novenytermesztes es az al-lattenyesztes mellett – mar ma is rendelkeznek erdőteruletekkel, viszonylag so-kan lennenek hajlandoak ujabb erdőket telepiteni gyenge minősegű szanto- es gyepteruleteiken. Vegső elhatarozasukat azonban a tamogatasok alakulasatol te-szik fuggőve. Azt varjak, hogy a telepites koltsegeinek normativ tamogatasan felul reszesuljenek abbol az Europai Unioban szokasos tamogatasbol is, amely az erdővel betelepitett teruletek tobb evtizedig elmarado jovedelmet potolja. Mivel az őshonos fafajok telepitesei a vadkarokkal szemben joval erzekenyebbek, ara-nyuk a programban előiranyzott mertekig csak akkor lesz novelhető, ha a karel-haritas nagy koltsegei tovabbra is megkulonboztetett tamogatasi celkent szere-pelnek. A tamogatasi rendszer korultekintő alakitasa tehat egyre fontosabb, ma mar szinte egyeduli eszkoze az Erdőstrategia celjai megvalositasanak. A gyenge minősegű szanto- es gyepteruletek erdősitese szuksegszerűen felveti a mező- es erdőgazdalkodas egy vallalaton beluli tarsitasanak kerdeseit. Felme-resunk eredmenyei azt mutatjak, hogy az erdők telepitesi es művelesi technolo-giajanak megvaltozasa, specialis eszkozszukseglete kovetkezteben napjainkban mar alig ervenyesul az erdőgazdalkodasnak a novenytermeles idenyszerű mun-kaerő-felhasznalasat kiegyenlitő hatasa. Tovabbi vizsgalatok lennenek szuksege-sek azonban ahhoz, hogy a modern, termeszetkozeli erdőgazdalkodasban (pel-daul a szalalasos erdőművelesben) milyen lehetősegek rejlenek a mezőgazdasagi vallalatok erőforrasainak jobb kihasznalasara, beveteli forrasainak bővitesere (erdei haszonvetelek, falusi turizmus stb.). The targets for forest plantation in the new National Forests Strategy depend fundamentally on the decisions of private landowners, because new forests can only be planted on private land presently classed for agricultural cultivation. Our investigations has shown that relatively many farmers in Western Dunantul (Trans-Danubia) who already posses forests would be prepared to plant new forests on poor arable and grazing land in addition to plant cultivation and animal husbandry. Their final decision for going ahead depends on the extent of support. Farmers expect to receive in addition to the normative support for costs of plantation the usual European Union support, which compensates for the income from forested land lost for decades. As plantations of indigenous species are far more sensitive to damages by wild animals, their occurrence in the targeted proportion can only be increased if the large costs of damage control are carried on being listed for differential target support. A carefully considered construction of support system plays an increasingly important role; it is almost the last resort in these days for achieving the targets of Forestry Strategy. The forestation of poor arable and grazing land inevitably brings forward the problems of coupling agriculture and forestry activities within one enterprise. According to our studies due to changes in the technology of forest plantation and cultivation and the use special machinery, the balancing effects of seasonal work in plant cultivation and forestry hardly apply in these days. Further studies would be required to explore the scope for better utilization of human resources and enhancement of income in modern nature friendly forestry (for example, special forestry practices, leasing, village tourism, etc.).