Mezőgazdasági szervezetek differenciálódása 2006

A mezőgazdasag a hivatalos statisztikai adatok szerint az orszag GDP-jenek 4,2%-at allitja elő es foglalkoztatja a dolgozok kozel 5%-at. Szerepe azonban ennel joval jelentősebb, szamokban aligha kifejezhető. Termelese ugyanis nelkulozhetetlen, strategiai jellegű, mert az emberi elet legfontosabb elemet, az elelmiszert allitja elő, amely – az egeszseghez hasonloan – akkor valik nelkulozhetetlenne, minden mas szuksegletet megelőzőve, amikor valamilyen oknal fogva (időjaras, katasztrofa, nemzetkozi konfliktus stb.) hiany keletkezik belőle. Emellett normalis korulmenyek kozepette a mezőgazdasag evről-evre jelentős exportot bonyolit el, aktivumaval hozzajarul a kulkereskedelmi merleg borotvaelen tancolo aktivumahoz. A mezőgazdasag a rendszervaltas soran radikalis atalakulason ment keresztul. Tulajdonviszonyai, uzemi szerkezete, piaci kapcsolatai, sőt termelesi szerkezete is atalakult, nem is beszelve a foglalkoztatottak nagyaranyu csokkeneseről. Mindezek kovetkezteben termelese is mintegy harmadaval esett vissza, ahogy ez a nagy atrendezesekkel egyutt szokott jarni. Az utobbi evekben a megrazkodtatasszerű atalakulas lecsendesedett, az uzemi tulajdonviszonyok megallapodni latszanak. Erre nagy szukseg is van, mert mint minden szervezetben, igy a mezőgazdasagban is a viszonylagos nyugalom, a stabilitas az egyik fő feltetele a fejlődesnek, az alkoto munkanak. A termeles azonban termelőegysegekben, kisebb-nagyobb uzemekben folyik. A KSH nemreg osszesitett adatai szerint a mezőgazdasag termeleset nem kevesebb, mint 619 ezer egyeni gazdasag es 7 400 gazdasagi szervezet allitja elő. Ezek erőallapota hatarozza meg a termeles mennyiseget, minőseget, az agazat valtozo piaci viszonyokhoz valo alkalmazkodokepesseget. Amint latni fogjuk, a nagy megrazkodtatas utani lecsendesedes ellenere is markans folyamatok hatnak es munkalkodnak az agraragazatban, amelyek tobbek kozott kihatnak az uzemi struktura alakulasara is. Ezek a folyamatok egyes uzemeket, uzemcsoportokat hol jobb pozicioba hoznak, hol pedig megtorik a fejlődesuket. Eleg itt utalni a koncentracio erősodesere; a jovedelemert, a piaci poziciokert folyo verseny szelektalo hatasara. A termelő uzemek tehat igen differencialtak mind teljesitőkepesseguk, mind jovedelmezőseguk, mind perspektivajuk alapjan. Hasznos es hasznalhato ismeretre tehetunk szert, ha megismerjuk ezeknek a termelőegysegeknek a legfontosabb jellemzőit. Tanulmanyunkban ezert a mezőgazdasagi uzemeket kulonboző ismervek alapjan kepzett szinvonalskalan helyezzuk el, hogy megtudjuk erőallapotukat, leterheltseguket es jovőben varhato helyzetuket meg tudjuk hatarozni. Jelen kiadvany ennek kivan eleget tenni azzal a megjegyzessel, hogy itt most csak a mezőgazdasagi szervezetek (RT, KFT, Szovetkezetek) differencialodasat mutatjuk be, de hamarosan hasonlo jellegű kiadvany keszul az elelmiszeripar es erdőgazdasagi uzemekről is.