Agrárkérdések az EU-csatlakozás után

A tanulmany Magyarorszag es az EU-15-ok mezőgazdasagat hasonlitja ossze - tobb szempontbol. Felhivja a figyelmet, hogy strategiai dontes kerdese, hogy noveljuk a termelesunk teruleti intenzitasat (amely jelenleg messze elmarad az EU-atlagtol), vagy a biogazdalkodas elterjesztese es marketingjenek fejlesztese reven szerezzunk előnyoket. A szerző osszehasonlitja a magyar es az EU-farmok szerkezetet mind gazdalkodasi formaik, mind meretuk, mind pedig specializacios iranyaik vonatkozasaban, tovabba ramutat az Union beluli arak jelentős tagallamok kozotti eltereseire, es ennek hatasara az agrarkereskedelemben. Hazank agrarkereskedelmenek volumene kisebb, mint barmelyik jelenlegi tagorszage. A tanulmany szerint azonban a csatlakozas utan agrarexportunk bővulesere lehet szamitani, es bar a kozvetlen kifizetesek alacsonyabb merteke miatt a versenykepesseg teren atmenetileg nehezebb helyzetbe kerulunk, ezt kompenzalni latszanak a jelentősen alacsonyabb magyarorszagi termelesi koltsegek. A Kozos Agrarpolitikaban va...