Fiatalok életkörülményei Magyarországon és az EU országaiban 2007 és 2012 között

A 2009-ben kibontakozo gazdasagi valsag tobb csatornan keresztul is hatranyosan erintette a fiatal felnőttek haztartasainak jovedelmi helyzetet, megelheteset. A munkanelkuliseg novekedese a haztartasok munkajovedelmeit csokkentette, ami kulonosen sujtotta a fiatalokat Magyarorszagon es mas EUorszagokban is (Gati et al. 2012). A munkajovedelmek csokkenese mellett a fiatalok megelhetesi nehezsegei azaltal is fokozodtak, hogy a valsagkezelesi intezkedesek az allami transzferből szarmazo haztartasi jovedelmeket (csaladi tamogatas, szocialis segely) is csokkentettek (Toth–Medgyesi 2011). Tanulmanyunkban azt vizsgaljuk, hogy hogyan alakult a fiatal felnőttek eletkorulmenye es jovedelmi helyzete a gazdasagi valsag idejen Magyarorszagon, a tobbi EU-tagallammal osszehasonlitasban. A gazdasagi valsag soran jelentősen novekedett a fiatalok koreben mert munkanelkulisegi rata. A 15–24 evesek munkanelkuli rataja az EU-orszagok atlagaban a valsagot megelőző ev 16%-os ertekeről 2012-ben 23%-ra emelkedett (EC 2013). Magyarorszagon a fiatalok munkaerő-piaci helyzete az EU-atlagnal is kedvezőtlenebben alakult, pl. a 15–24 evesek munkanelkulisegi rataja 2008-ban 20% volt, ami 2012-re 28%-ra emelkedett. A munkanelkulisegi rata novekedese a fiatalok koreben nagyobb mertekű volt, mint a teljes aktiv koru nepesseg koreben, amely Magyarorszagon az EU-atlaghoz hasonloan 3 szazalekponttal novekedett 2008 es 2012 kozott (8%-rol 11%-ra). A posztindusztrialis tarsadalmakban a meghosszabbodott iskolaztatas, a fiatalokat sujto magas munkanelkuliseg, a csaladalapitas kesőbbre halasztasa miatt a fiatalok onallosodasa egyre jobban kitolodik. Egyre tobb fiatal marad a nagykorusag elerese utan is bizonyos szempontok szerint szuleitől fuggő helyzetben. Ez az un. „posztadoleszcens” eletszakasz a fiatalkor es a felnőttkor koze ekelődik, es a ket eletszakasz kozotti időben tobbe-kevesbe elnyulo atmenetet jelenti (Vaskovics 2000).