Több változó, több elutasítás?

Tanulmanyunkban a leszbikusokkal es a melegekkel kapcsolatos tarsadalmi attitűdoket vizsgaljuk a European Social Survey (ESS) 8. es 9. hullamaban felvett adatok felhasznalasaval, kulonos tekintettel a „Hagyni kell, hogy a meleg ferfiak, es a leszbikus nők szabadon eljek az eletuket”(B34); a „Szegyellnem, ha a kozeli rokonaim kozott volna meleg ferfi vagy leszbikus nő”(B35); es „A meleg ferfiparokat es a leszbikus női parokat a gyermekek orokbefogadasa teren a heteroszexualis parokeval megegyező jogoknak kellene megilletnie”(B36) valtozokra. A B34 egy ESS alapvaltozo, amely 2002 ota mind a kilenc ESS adatfelveteli hullamban szerepelt, a masik ket kerdes azonban csak a 8. hullamtol kerult az alapvaltozok koze. Korabban tobb kritika erte az ESS-t a csupan egy altalanos elfogadast merő valtozo (B34) szerepeltetese miatt, amivel kapcsolatban felmerult, hogy – főkent a tarsadalmi befogadassal jobban jellemezhető europai tarsadalmakban – mar nem tudja eleg jol merni a „modern homonegativitas” nehezebben tetten erhető megnyilvanulasait. Celunk, hogy a leszbikus nők es a meleg ferfiak tarsadalmi elfogadottsagat vizsgalo europai szakirodalomhoz jaruljunk hozza azaltal, hogy – leiro statisztikak es linearis regresszios modellek alapjan – mindharom valtozo műkodeset osszehasonlitjuk a korabbi empirikus elemzesekben is hasznalt tarsadalmi-demografiai hattervaltozok (nem, eletkor, lakhely, iskolai vegzettseg, vallasossag stb.) tukreben. Emellett szeretnenk arra is ravilagitani, hogy milyen osszefugges lehet az azonos nemű parok altali kozos orokbefogadas intezmenyesitettsege, valamint a leszbikus nők es a meleg ferfiak tarsadalmi elfogadottsaga kozott az altalunk vizsgalt 20 europai orszagban. Elemzesunk leiro statisztikakra es linearis regresszios modellekre epul.