A gyermekvállalás időzítésével kapcsolatos lakossági attitűdök egyes bizonytalansági tényezők tükrében

A fiatalok felnőtte valasanak folyamata napjainkban nemcsak egyre kesőbbi eletkorra tolodik ki, de sokszor a merfoldkovek hagyomanyos sorrendje is felborul. Az egyenek maguk epithetik fel ugyan eletutjukat, de a dontes es a kovetkezmenyekert tortenő felelőssegvallalas szinten rajuk harul. Ezzel parhuzamosan a globalizacio altal generalt gazdasagi es tarsadalmi valtozasok a bizonytalansag novekedeset eredmenyezik az allami, a piaci es az egyeni szereplők szintjen egyarant. A fiataloknak nemcsak hogy nem allnak rendelkezesukre mintak, de az eletuket hosszu tavra meghatarozo donteseiket ebben a megvaltozott, bizonytalan terben kell meghozniuk. Valaszul sokszor elhalasztjak a fiatal felnőttkor egyes eletesemenyeit. Tanulmanyunkban a tarsadalmi gondolkodas oldalarol vizsgaltuk meg a szulőve valas időziteset. A European Social Survey 2008. evi adatai segitsegevel megmutatjuk egyreszt, mi befolyasolja az egyenek elkepzeleseit a gyermekvallalas "idealis" eletkori normajarol. Masreszt, hogy a kozvelemeny mely tenyezőkben latja a "kesői" gyermekvallalas fő okait, s a velemenyek mikent valtoznak az alapvető tarsadalmi es demografiai ismervek szerint. Elemzeseinkben kiemelt figyelmet forditunk a munkanelkuliseg es az altalanos bizonytalansag hatasara, valamint a szulőve valasra legeselyesebb 26–35 eves korcsoportra.