Dohányzási szokások és attitűdök vizsgálata ápoló és védőnő szakos hallgatók körében

Osszefoglalas : Az egeszsegmagatartast tobb tenyező befolyasolja. Az egyik legfontosabb kozottuk az egyen attitűdje a rizikotenyezőkkel szemben. Munkank soran azt tapasztaltuk, hogy az egeszsegugyi főiskolai hallgatok kozott igen magas a dohanyzok aranya. Arra vonatkozoan nem volt ismeretunk, hogy a hallgatok e temakorben milyen attitűddel rendelkeznek. A vizsgalat celja: az egeszsegugyi főiskolai hallgatok dohanyzassal kapcsolatos szokasainak es attitűdjeinek feltarasa. Vizsgalati modszer es minta: A hallgatok dohanyzassal kapcsolatos attitűdjet a Piko- Paulik- Pető- Muller altal alkalmazott kerdőiv segitsegevel mertuk fel. A vizsgalatban az egyeni irasbeli kikerdezest alkalmaztuk. A kerdőiv nyilt es zart kerdeseket egyarant tartalmazott. A vizsgalatot SZTE-EFK apolo es vedőnő szakos hallgatok koreben vegeztuk. A kapott eredmenyeket az alapstatisztika segitsegevel es az attitűdbeli elteresek szignifikanciajat Khi-negyzet probaval elemeztuk. Eredmenyek: A vizsgalt hallgatok kozul 24,7%-a dohanyzik. Az apolo hallgatok kozott tobb a dohanyzo hallgato, mint a vedőnő hallgatok kozott. A dohanyos hallgatok tobbsege naponta 3-9 szal cigarettat fogyaszt, es 73%-a szeretne karos szenvedelyetől megszabadulni. A vizsgalati eredmenyek alapjan a szakok kozott nem mutatkozott jelentős attitűdbeli kulonbseg. A dohanyos hallgatok jobban elfogadjak a dohanyzas „kedvező” hatasat, es kevesebben gondoljak ugy, hogy mielőtt ragyujtanak, engedelyt kellene kerniuk a tobbiektől. Azzal is kevesebben ertenek egyet, hogy az egeszsegugyi szakdolgozoknak jo peldat kellene mutatniuk azzal, hogy nem dohanyoznak. Kovetkeztetes: Szakitani kell a hagyomanyos egeszsegnevelesi szemlelettel, az egyes programok betegsegkozpontu megkozelitesevel. Kiscsoportos foglalkozasok, beszelgetesek kereteben a problemamegoldo technikak kozos elsajatitasat javasoljuk előterbe helyezni. Summary : Health behaviour is comprised of several factors. One of the most significant is the individual’s attitude to risk factors. We have experienced in our work that the rate of smokers among health college students is very high. We did not know what attitudes our students have in this field. The aim of the survey: to explore the habits and attitudes of health college students. Method and sample: We adopted written questions for individual students in the survey. The questionnaire consisted of open and closed questions. We used the questionnaire by Piko- Paulik- Pető- Muller- to find out the students’ attitude to smoking. The sample were the nurse and health visitor students of SZTE-EFK. The results were evaluated with help of basic statistics and the significance of the attitude variations were analysed by Chi- square test. Results: 24,7% of the surveyed students smoke. There are more smokers among the nurse students than the health visitor students. The smokers usually smoke 3-9 cigarettes a day and 73% of them would like to give up smoking. On the basis of the results we could not find significant difference in the attitudes between nurses and health visitors. Students that smoke more readily accept the “favourable” effects of smoking and less of them think that before lighting a cigarette they should ask the others permission. Less of them agree with the statement that health professionals should show a good example with not smoking. Conclusions: Traditional health education concept and the disease centred approach of some programmes should be given up. Mutual acquisition of problem solving techniques in small groups and discussions should be preferred. Keywords: health behaviour, knowledge.