Merre tart a környezetértékelés? A teljes gazdasági értéktől az ökoszisztéma-szolgáltatásokig

A termeszeti/kornyezeti javak kozgazdasagi, pontosabban penzbeli ertekelese jelentős valtozasokon ment keresztul az utobbi egy evtizedben. Kezdetben (mar a 20. szazad kozepetől kezdődően, majd az 1980-as es ’90-es evekben) a kulonboző modszerek kialakitasa, finomitasa, illetve az ertekeles alapjaul szolgalo teljes gazdasagi ertek (TGE) fogalmanak megalkotasa es alkalmazasa allt a kutatasok fokuszaban. Ez utobbi segitsegevel egy adott kornyezeti valtozassal kapcsolatos erteket vizsgalhatunk, es nem csak a szemelyes hasznalatbol fakadokat, de azokat is, amelyek a kornyezeti javak hasznalatatol fuggetlenul is fennallhatnak. Az utobbi evekben a teljes gazdasagi ertekről egyre inkabb athelyeződott a hangsuly az okoszisztema-szolgaltatasok (OSz) koncepciojara, amely időnkent sokkal reszletesebben kepes egy valtozashoz vagy egy beavatkozashoz kothető penzbeli ertekek megragadasanak előkeszitesere. Hazankban a ’90-es evektől indultak el azok a kutatasok, amelyek a kornyezeti javak penzbeli ertekeleset szolgaltak, es elmondhato, hogy az eddigiekben lenyegeben mindig a teljes gazdasagi ertekre epitettek azokat. A legkorabbiak kozott voltak a Bős- Nagymarosi Vizlepcső-beruhazas kovetkezmenyeinek penzbeli ertekelesere vonatkozoak (Kerekes et al., 1998, 1999), amelyeknek szakmapolitikai kovetkezmenyei is lettek, es lenyegeben megalapoztak a hazai ez iranyu kutatasokat. Kesőbb tobb esetben is tortentek kutatasok (peldaul a Balaton vizminőseg-javitasa – Mourato et al., 1999; ebben a londoni CSERGE-vel (Centre for Social and Economic Research on the Global Environment, University College London) dolgozott egyutt a szakertői csoport, amelynek vezetője eppen a tema egyik kivalosaga, David Pearce volt), a budai barlangok ertekelese (Marjaine Szerenyi, 2005), vagy az Altal-er tersegeben a termeszetkozeli előhelyek nagysaganak novelesere vonatkozo (Marjaine Szerenyi et al., 2011; Brouwer et al., 2016), amelyek soran tobbfele modszer alkalmazasara is sor kerult. Kerekes Sandornak mindegyikben jelentős szerep jutott, hiszen az ő vezetesevel keszultek az első penzbeli ertekelesi kutatasok. A tema iranti elkotelezettsege, kritikus szemlelete nagyban hozzajarult ennek a tudomanyteruletnek a hazai elterjeszteseben. Az okoszisztemaszolgaltatasok ertekelesevel kapcsolatos hazai kutatasok a 2000-es evek vegen indultak meg, de ezek nem kozgazdasagi, hanem termeszettudomanyos (okologiai/biofizikai) vagy szocio-kulturalis ertekelest alkalmaztak, illetve egyes esetekben a kettő kombinaciojat (lasd pl. Kelemen, 2013; Kelemen es Pataki, 2014b; Kelemen et al., 2015a; Kiss et al., 2015; Kovacs et al., 2015b; Kovacs-Hostyanszki et al., 2016; Arany et al., 2017b; 136 Kaloczkai, 2018). Az okoszisztema-szolgaltatasok kozgazdasagi ertekelesenek megalapozasa 2015-ben kezdődott meg az erdei okoszisztemak altal nyujtott szolgaltatasok kozgazdasagi ertekelesevel kapcsolatos nemzetkozi szakirodalom attekintesevel es a kozgazdasagi ertekeles modszertananak kritikai osszefoglalasaval (Kovacs et al., 2015a). Vizes teruletekre vonatkozoan Pinke es munkatarsai alfoldi vizes előhelyek szen-megkotő kepesseget es arvizvedelmi szolgaltatasat ertekeltek penzben (Pinke, 2012; Pinke et al., 2018). Jelenleg ket projekt kereten belul indultak meg a kozgazdasagi ertekelesre iranyulo empirikus kutatasok Magyarorszagon: a Nemzeti Okoszisztema-szolgaltatasok ertekelese es terkepezese projektben (http1) az elelmiszerekre, az arvizvedelemre, a globalis klimaszabalyozasra es a termeszet rekreacios celu hasznalatara vonatkozoan, valamint az Eco-karst projektben (http2) a Bukk egyes ellato okoszisztema-szolgaltatasait illetően. A tanulmanyban előszor a teljes gazdasagi ertek es az okoszisztema-szolgaltatas fogalmat jarjuk korul, majd attekintjuk azokat az ertekelesi modszereket, amelyek szamitasba johetnek a kornyezeti javak es okoszisztema-szolgaltatasok kozgazdasagi ertekeleseben. A kovetkezőkben kiserletet teszunk a ket fogalom szerinti megkozelites alapjan a penzbeli, illetve altalaban a kozgazdasagi ertekelesben meglevő hasonlosagok es kulonbsegek feltarasara, majd a fejezetet a konkluziokkal zarjuk.