A pszichiátriai komorbiditás és a stresszmegküzdési képesség hatása a migrénes betegek életminőségére

Background and purpose: A migren az egyik leginkabb korlatozo primer fejfajasbetegseg. Vizsgalatunk soran celunk az volt, hogy kiszűrjuk a szorongas es a depresszio rejtett tuneteit es felmerjuk a stresszmegkuzdesi strategiakat, valamint az eletminőseget, azon migrenes betegeink koreben, akik pszichiatriai kortortenettel nem rendelkeztek. Methods: 123 migraine patients (MG) and 66 healthy subjects (HC) completed the Beck Depression Inventory-II (BDI-II), the State and Trait Anxiety Inventory (S-STAI and T-STAI), the Stress and Coping Inventory (SCI) and the 36-Item Short Form Health Survey (SF-36). Results: A migrenes csoport szignifikansan magasabb pontszamot ert el a BDI-II es a T-STAI kerdőivek kitoltese soran. Szignifikans kulonbsegeket talaltunk az SCI pontszamaiban is: a stresszkerdőiv magasabb, illetve a megkuzdes kerdessor alacsonyabb pontszama negativ stressz­meg­kuzdes­merleget eredmenyezett a migrenes betegek koreben. Az MG-csoport, rosszabb eletminőseget jelezve, szignifikansan alacsonyabb pontokat ert el az SF-36 valamennyi alskalajan. A BDI-II, a T-STAI es az SCI eredmenyei szignifikans korrelaciot mutattak az SF-36 alskalaival. Conclusion: A nem diagnosztizalt depresszio es/vagy szorongas, valamint a kevesbe eredmenyes stresszmegkuzdesi kepesseg jelentősen rontja a migrenes betegek eletminőseget. Ezen tunetek mielőbbi felismerese segithet a migren minel hatekonyabb kezeleseben. A stresszkezelesi technikak fejlesztese hosszu tavon javithatja a betegek eletminőseget.