Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben

Az iparagak kozott konnyebb a tanulas, illetve erősebbek az externalis hatasok a technologiai es az emberi erőforrasok hasonlosaga eseteben. Emiatt az orszagok es regiok gazdasagi novekedese fugg az iparagak hasonlosagi rendszeretől, ami befolyasolja az uj iparagak regiokban, orszagokban valo megjeleneset es sikeresseget is. Az iparagak hasonlosaganak meresere ezert szamos probalkozas tortent, amelyek kozul a kinyilvanitott technologiai kozelseg es a szakertelmi kozelseg tekinthető a leginkabb elfogadottnak. Tanulmanyunkban a magyarorszagi iparagak hasonlosagi rendszeret vizsgaljuk a ket halozati modszer segitsegevel. Bemutatjuk a kinyilvanitott technologiai kozelseg es a szakertelmi kozelseg fogalmait es az ezekhez kapcsolodo empirikus modszertant, majd szemleltetjuk a hazai iparagak hasonlosagi halozatat a ket modszer segitsegevel. Elemezzuk ezek egymassal es a hagyomanyos agazati besorolassal valo viszonyait. Vegul a Kozep-Dunantul regio adatait hasznalva illusztraljuk a regionalis fejlesztespolitika felhasznalasi lehetősegeit. A cikk online mellekletekent publikaljuk a kozelsegmutatok adatait, hozzaferhetőve teve ezeket jovőbeli regionalis fejlesztespolitikai, illetve empirikus kozgazdasagi kutatasok szamara.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: R12, J61, R58.