LEAN MANAGEMENT IN CASE OF A LOGISTICS SERVICE PROVIDER COMPANY

One of the most significant steps during the last one and a half centuries was the formation of mass production. Its success lay in the fact that industry recognized the importance of economies of scale, and have thus gained competitive advantage and cost effectiveness. The method has met expectations as far as the market listed ahead of the quantity of specific needs (exists) as opposed to other versions of the product (what). Let us remember Henry Ford’s famous sentence, “Any customer can have a car painted any colour that he wants, so long as it is black.” Today, volume is no longer everything in the world of consumer society and abundance of products; competitive advantage can be achieved only if we are able to respond to individual needs but it can be understood that manufacturers are unwilling to give up the benefits of economy. This combination seems impossible at first sight, but “customized mass production”, Lean management, and the use of IT tools predict that particular benefit. Customers expect low price, good quality, wide range and products or services adapted to their individual needs. In our study we present answers to these specific needs with solutions and approach offered by Lean production philosophy. Many consider Toyota Production System as the base for Lean (slimming) which has evolved from many decades of experience and intention of resolute improvement and that has been proven in practice. The name is somewhat misleading since we would think that it definitely has something to do with a sort of reduction, abandoning things; although leaning (slimming) mainly applies to the excesses and expenses (losses) while the transparency of technology is often improving. Yet the latter is not a necessity. It is neither simply clear whether this technology-based concept would also work in services. However, this area of the management sector has begun a rapid growth not long ago, and more and more people are using the so-called Lean office concept, proving the grounding of the idea. “The challenge in applying Lean to services is the lack of widely available references for implementing Lean in a service organization.” (Damrath, 2012) Other researchers (like Arfmann and Topolansky, 2014) claim that there are such big differences between production and services so it needs to be thought over and asked whether application attempts can be referred to as Lean or not. In recent times more and more authors and even experts doubt if Lean management can be applied in case of services, or if these attempts can be called Lean at all. This scientific uncertainty raises more questions in the area of the interpretation of practical applications as well as the re-interpretation of conceptual bases. Should the principles be modified or should the practical methodologies be broadened? Without joining this scientific debate, in this paper we will examine (show to managers) in the framework of a case study how a given service process may be improved with the help of Lean thinking. We are confident that a scientific polemic sets back the spread of practical application references. In our opinion, as for applications the point is not that we should insist on the classical methodology in each part but understanding the concept itself is more crucial so there is a need to go back to the basics. We also would like to prove in practice that concerning individual steps Lean philosophy may be more important than the set of the recommended methods. In our mainly theoretic research doing a comparative analysis through a case study example we present an application of Lean concept in the process of a logistics service provider. --------------------------------------------------------------- Az utobbi masfel evszazad egyik legjelentősebb lepese a tomegtermeles kialakulasa volt. Sikere abban rejlett, hogy az ipar felismerte a meretgazdasagossag jelentőseget, es ezaltal koltseghatekonysagra es versenyelőnyre tett szert. A modszer eleget tett a varakozasoknak mindaddig, amig a piac előrebb sorolta a mennyiseget (van) a sajatos igenyekkel, termek valtozatokkal szemben (milyen). Emlekezzunk Henry Ford elhiresult mondatara: „Vevőink minden szinigenyet ki tudjuk elegiteni, felteve ha ez a szin a fekete." Ma a volumen mar nem minden a mai termekbőseg es fogyasztoi tarsadalom vilagaban, a versenyelőnyt ugy lehet elerni, ha az egyeni igenyekre is reagalni tudunk, viszont erthető, hogy a gyartok a gazdasagossag előnyeiről sem akarnak lemondani. Ez a kombinacio első hallasra lehetetlennek tűnik, ugyanakkor a „testreszabott tomegtermeles”, a Lean menedzsment es az IT eszkozok alkalmazasa pont ezt az előnyt igerik. A vevők alacsony arat, jo minőseget, nagy valasztekot, es az egyeni igenyeikhez igazodo termekeket, vagy szolgaltatasokat varnak el. Jelen tanulmanyunkban a kulonleges igenyre adott valaszok kozul a Lean termelesi filozofia nyujtotta megoldasokkal es szemleletmoddal foglalkozunk. Sokan a Lean (karcsusitas) alapjanak a Toyota Termelesi Rendszeret tartjak, amely sok evtizedes tapasztalatokbol es elszant javitasi szandekbol nőtte ki magat, mely a gyakorlatban is bizonyitott. Az elnevezes kisse felrevezető, hiszen azt gondolnank, hogy mindenkeppen valami csokkentesről, dolgok elhagyasarol van szo, am a karcsusodas főleg feleslegekre es a koltsegekre (vesztesegekre) vonatkozik, bar sokszor a technologia atlathatosaga is javul. Ez utobbi azonban, nem szuksegszerű. Szinten nem egyertelmű, hogy a technologiai alapokon nyugvo koncepcio a szolgaltatasokban is bevalna-e? A menedzsment agazat ez utobbi terulete azonban az elmult időszakban rohamos fejlődesnek indult, es ma mar egyre tobben hasznaljak az un. Lean office fogalmat is, bizonyitva az elkepzeles megalapozottsagat. „A szolgaltatasok eseteben a Lean alkalmazasa teren a fő kihivas az, hogy hianyoznak a szeleskorű alkalmazasi referenciak.” (Damrath, 2012) Mas szerzők (Arfmann – Topolansky, 2014) szerint olyan kulonbsegek vannak a termeles es a szolgaltatasok kozott, hogy az is kerdeses es ujragondolast igenyel, hogy alkalmazasi kiserleteket Lean-nek lehet-e nevezni. Az elmult időszakban egyre tobb szerző, sőt szakertő kerdőjelezi meg, hogy lehet-e a Lean menedzsmentet alkalmazni a szolgaltatasok eseteben, vagy egyaltalan lehet-e ezeket a kiserleteket Lean-nek nevezni. Ez a tudomanyos bizonytalansag tobb kertest is felvet, mind az gyakorlati alkalmazasok ertelmezese, mind az koncepcionalis alapok ujraertelmeese teren. Vajon modositani kell-e az alapelveket, vagy bőviteni kell a gyakorlati modszertanokat? Anelkul, hogy csatlakoznank ehhez a tudomanyos vitahoz, tanulmanyunkban egy esettanulmany kereteben vizsgaljuk meg (mutatjuk be a vallalatvezetők szamara), hogy a Lean gondolkodas segitsegevel hogyan lehet javitani egy vizsgalt szolgaltatasi folyamaton. Meggyőződesunk, hogy a tudomanyos polemia hatraltatja a gyakorlati alkalmazasi referenciak terjedeset. Velemenyunk szerint az alkalmazasok teren nem az a lenyeg, hogy minden elemeben ragaszkodjunk az klasszikus modszertanhoz, sokkal lenyegesebb a koncepcio megertese, ezert vissza kell terni az alapokhoz. A gyakorlatban is bizonyitani szeretnenk, hogy egy-egy lepes tekinteteben a Lean-filozofia fontosabb lehet, mint a javasolt modszerek osszessege. A kovetkezőkben a főkent elmeleti jellegű kutatasunkban egy eset tanulmany peldan keresztul osszehasonlito elemzest vegezve mutatjuk be a Len koncepcio alkalmazasat egy logisztikai szolgaltato tevekenysegi folyamataban.