Kis és nagy gazdaságok Magyarországon – integrációs kapcsolatok: történeti áttekintés

A rendszervalto orszagok tobbsegeben az uj valasztott kormanyok – hazai es nemzetkozi tanacsadokra hallgatva – a dontően nagyuzemi mezőgazdasagukat nyugat- europai mintara kis csaladi gazdasagokon alapulora kivantak atalakitani. Ennek erdekeben privatizaltak a mezőgazdasagot, kistulajdonokat hoztak letre es torvenyeket hoztak a birtoknagysagok korlatozasara, amelyek maig fennmaradtak. A kesőbbi gyakorlat azonban maskeppen alakult. Tobb orszagban – igy Magyarorszagon is – megmaradtak, illetve ujjaalakultak a nagybirtokok. Ennek fő oka volt a nyugatitol elterő tortenelmi fejlődes es a tarsadalmi tudat alakulasa ezekben az orszagokban. A kis csaladi gazdalkodasnak csak csekely hagyomanyai voltak. A szocializmus evtizedei előtt hosszu multra nyult vissza a nagybirtokok dominanciaja. A szocializmus alatt generaciok nőttek fel csupan a nagyuzemi gazdalkodast ismerve. A fejlettebb kelet-kozep-europai orszagokban a termelőszovetkezetek es allami gazdasagok az atlagos eletszinvonalhoz merve viszonylagos joletet teremtettek dolgozoik szamara. A rendszervaltozas idejen a gazdasagi racionalitas – igy a tőkeellatottsag es a korszerű tőke –, illetve a munkatermelekenyseg kivanalma nagyobb gazdasagi egysegek kialakitasat igenyelte akkor mar Nyugat-Europaban is. Magyarorszagon ezeknek a tenyezőknek a kovetkezteben, tovabba a privatizacios es az egyeb gazdasagnagysagot korlatozo torvenyek hiatusai, valamint a gazdalkodni nem kivano uj birtokosok berleti lehetősegei miatt sok nagy magangazdasag alakult mar a privatizacio idejen is. A termelőszovetkezetek jelentős resze sem oszlott fel. Kesőbb a termelőszovetkezetek elleni diszkriminacios intezkedesek hatasara tobbseguk gazdasagi tarsasagga alakult. Az allami gazdasagok privatizaciojanak eredmenyekeppen azok is tarsasagi format oltottek. Reszben a korlatozo intezkedesek elkerulesere, reszben a nagyobb profit erdekeben szamos mezőgazdasagi, tovabba elelmiszer-feldolgozo, kereskedő, szolgaltato es egyeb vallalat egyesult nagy reszvenytarsasagokba. Ezekben a nagy reszvenyesek tobbnyire penzugyi befektetők lettek. Ily modon gyakorlatilag sokezer hektaros, nagy allatallomannyal rendelkező gazdasagok jottek letre. Ezek a tobb vallalatot es birtokot magukban foglalo un. agrarintegraciok a kisbirtokok jelentős reszet is integraltak. Utobbiak – bar telekkonyvi tulajdonukat megtartottak – elvesztve onallosagukat kvazi beolvadtak a nagybirtokos gazdalkodasba. Ez a folyamat a mai napig tart. A statisztikai adatok szerint a nagy kiterjedesű, jelentős erteket termelő gazdasagok foglaljak el a mezőgazdasagi terulet nagy reszet. A tarsasagok egyenkenti vizsgalata is azt mutatja, hogy habar kulonboző reszegysegekből allo, de valojaban egysegesen iranyitott tobb ezer, sőt tobb szazezer hektaros gazdasagok is műkodnek Magyarorszagon. Az ismeretek alapjan valoszinűsithető, hogy mas volt europai szocialista orszagban is hasonlo birtokrendszerek alakultak ki. = In most transition countries, the first newly elected governments decided on promoting the change from large scale agriculture to small scale family farming, following the West European model. Their political decisions were supported by internal and international advisers. Small properties were created by the agricultural privatizations and the maximum farm sizes were legally limited. Different restrictions were also introduced against exceeding these limits. These limitations are still in force in Hungary. However, the real development has significantly differed from the original political intentions. In many countries, among them in Hungary, large farms survived or revived. One reason of this was that the historical development of farming was quite different from that of West Europe. Small farming had not much tradition in these countries. Before the decades of Socialism, large estates were dominant for centuries and then generations grew up without possessing the skills needed for small farming. In the more developed socialist countries large farms became well equipped during the time, their productivity grew and could ensure better living conditions for many labourers than their fathers and grandfathers had. It must be mentioned that at the time of transition there was a shift towards larger farms in many West European countries as well, owing to higher productivity requirements. The other reasons of the revival of large farms – at least in Hungary - were the deficiencies of legislation. The limit of farm size was applied for instance to persons and not to families. Furthermore, large areas of land also could also be rented from owners who did not farm on their new properties. Many cooperative farms survived and formed companies while state farms transformed into private companies as well. Later, many agricultural companies, food processing and other firms, domestic and foreign trade enterprises, servicing firms, etc. were united by large shareholder investors in huge joint-stock companies. They are called agro integrations. A closer inspection of individual companies shows, that while they may belong to various shareholders, they have a common leadership and farm on hundreds of thousands hectares with large amounts of live stock. In general, these farms also integrate many small holdings, either in the form of renting or in some other manner. This model of large estates is very likely to be similar in some other former Socialist countries in the region.