A 2018/2019. évi légúti szezonban influenzaszerű betegséggel kórházban ellátott felnőtt betegek klinikai és mikrobiológiai jellemzése

Osszefoglalo. Bevezetes, celkitűzes: Az influenzaszezonban fellepő, elsősorban viralis megbetegedesek jelentős morbiditasi es mortalitasi teherrel rendelkeznek. Celunk volt az influenzaszerű betegseggel (ILI) es akut leguti betegseggel (ARI) korhazba felvett felnőtt betegek mikrobiologiai es klinikai karakterisztikajanak leirasa. Modszerek: Egycentrumos, obszervacios kohorszvizsgalatunk soran a 2018/2019. evi leguti szezonban a Del-pesti Centrumkorhaz - Orszagos Hematologiai es Infektologiai Intezet Infektologiai Osztalyara ILI/ARI diagnozissal felvett betegek eseteit dolgoztuk fel a korhaz elektronikus adatbazisanak segitsegevel. Bevonasra azon betegek kerultek, akiknel leguti PCR-vizsgalat tortent. A bevont betegeket alcsoportokra osztottuk: klinikai ILI/ARI, PCR-pozitiv ILI/ARI influezavirussal, PCR-pozitiv ILI/ARI mas virussal. Elsődleges kimenetelnek a komplikalt betegseglefolyast, masodlagos kimenetelnek a korhazi osszhalalozast, az intenziv osztalyos (ICU-) felvetelt, az osztalyos apolas hosszat (LOS) es az ICU LOS-t valasztottuk. Statisztikai osszehasonlitasra a Mann-Whitney-fele U-probat, a Fisher-fele egzakt tesztet hasznaltuk. Eredmenyek: A bevont 112 eset 42,8%-aban igazolodott influenza A- vagy B-virus, 7,1%-ban egyeb leguti virus, masodik leggyakrabban az RSV etiologiai szerepe. Megelőző korhazi ellatas szignifikansan gyakrabban fordult elő PCR-pozitiv ILI/ARI esetekben (23,2% vs. 42,8%; p = 0,04); ugyanezen betegek koreben a panaszok kezdetetől a diagnozisig eltelt idő kb. 1 nappal rovidebb volt (3,0 ± 4,0 vs. 4,0 ± 5,0 nap; p = 0,02). A komplikaciok gyakorisagat hasonlo nagysagunak talaltuk (46,4% vs. 51,8%; p = 0,72), a leggyakoribb szovődmeny a tudőgyulladas volt (45,5%). ICU-felvetelre az esetek 5,4%-aban volt szukseg, a korhazi osszhalalozas 3,6%-nak adodott. A median LOS 8,5 ± 8,0 nap, a median ICU LOS ideje 20,5 ± 30,5 nap volt. Kovetkeztetes: A vizsgalt leguti szezonban ILI/ARI diagnozissal felvett betegek jelentős reszeben influenza-, kisebb hanyadban egyeb leguti virusok voltak felelősek a klinikumert. A leggyakoribb szovődmeny a pneumonia volt. A leguti PCR-vizsgalat lehetőseget nyujthat az etiologia tisztazasara. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179-2187. Summary Introduction, objectives: A significant burden of morbidity and mortality is caused by seasonal outbreaks of respiratory viruses. Our aim was to identify clinical and microbiological differences among adult patients hospitalized with acute respiratory infection (ARI) or influenza-like illness (ILI). Methods A single-center observational cohort study was conducted at South Pest Central Hospital, National Institute of Hematology and Infectious Diseases during the 2018/2019 influenza season. Patients were identified using the hospital database, and included in the study if respiratory PCR sampling was done during hospital stay. Subgroups were created according to the identified etiology: clinical ILI/ARI (no PCR positivity), PCR positive ILI/ARI with influenza, PCR positive ILI/ARI with other virus(es). Primary outcome was the occurrence of any complication, secondary outcomes were in-hospital all-cause mortality, intensive care unit (ICU) admission, length of stay (LOS) and ICU LOS. For statistical analysis, Mann-Whitney and Fisher's tests were used. Results From 112 identified cases, 42.8% were caused by influenza A or B, 7.1% by other viruses, notably RSV. PCR positivity frequently associated with prior hospitalization (23.2% vs. 42.8%; p = 0.04), and shorter time from symptom onset to diagnosis (3.0 ± 4.0 vs. 4.0 ±5.0 days, p = 0.02). Complication rates were similar among subgroups (46.4% vs. 51.8%; p = 0.72), with pneumonia as a leading complication (45.5%). ICU admission was necessary in 5.4%, in-hospital all-cause mortality was 3.6%. Median LOS and ICU LOS were 8.5 ± 8.0 and 20.5 ± 30.5 days, respectively. Conclusion During the 2018/2019 season, most ILI/ARI cases were caused by influenza, but other respiratory viruses could also be detected in lower rates. Pneumonia was the most common complication. Respiratory PCR sampling might provide a feasible way of etiology identification. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179-2187.