A háztartások természeti erőforrás-felhasználása, különös tekintettel az élelmiszer-fogyasztásra

Tanulmanyunk celja a haztartasok bemenő anyagaramlasai alapjan a haztartasok metabolikus profiljanak inputoldali leirasa, tovabba az egyes haztartastipusok kozotti elteresek bemutatasa. Feltarjuk az elelmiszerek vegső felhasznalasa es az előallitasukhoz szukseges erőforrasok viszonyat is. A haztartasi naplok segitsegevel felmert kethetes periodus alapjan elmondhato, hogy a vizsgalt 34 haztartas egy főre juto biomassza-felhasznalasa haztartastipustol fuggően 365-432 kg/fő/ev. Ez a kozvetlen anyaginput azonban az osszes hazai biomassza-felhasznalas mintegy egyotode. Az elelmiszer-fogyasztas anyagigenye 5,26-6,25 kg/kg a biomassza elsődleges produkciojat, es 5,88-7,14 kg/kg minden termeszeti erőforrast tekintve (az energiafelhasznalast is figyelembe veve). Az elelmiszerek fogyasztasa tehat az altalunk vizsgalt haztartasokban a termeszeti erőforrasok 14-17%-at hasznalja fel mennyisegukben kifejezve, mely erőforrasok kozott legjelentősebb a biomassza elsődleges produkcioja (87%) es a vegyipari termekek (9,6%). A haztartasok gazdasagi, demografiai es foldrajzi jellemzői egyertelműen befolyasoljak az elelmiszer-fogyasztast es ezen keresztul a termeszeti erőforrasokra gyakorolt nyomast. A naplok elemzesevel megallapithato, hogy a kisebb haztartasmeret es a magasabb jovedelem az egy főre juto anyagigeny novekedesevel jar. Bemutatjuk, hogy a magasabb elelmiszer-fogyasztas a biomassza primer produkciojara mar legalabb otszoros mertekben hat, fokozva ezzel az annak előallitasat szolgalo termeszeti erőforrasokra kifejtett nyomast. Mindez ismetelten ramutat a tudatos fogyasztas, tobbek kozott az elelmiszer-pazarlas csokkentesenek jelentősegere. A bemutatott korabbi tanulmanyok es technologiai becslesek alapjan az allattenyesztesi agazat es a gabona-termekpalya termekei igenylik a legtobb termeszeti erőforrast, figyelembe veve azok szerepet a fogyasztas szerkezeteben. A vertikum legkevesbe anyaghatekony eleme a mezőgazdasag vegyipari ellatasa, illetve az elelmiszer-ipari feldolgozo tevekenyseg. --------------- The aim of the study is to describe the input metabolic profile of the examined households, as well as to present the differences between distinct household types. Interactions between final food consumption and its natural resource basis are also shown. The biomass consumption of different household types is 365-432 kg/cap/year, based on a two week diary period recorded in 34 households. However, this direct biomass use is one-fifth of the whole Hungarian per capita biomass consumption. The material requirement of the food consumption is 5.26-6.25 kg/kg, regarding the primary production of the biomass, and 5.88-7.14 kg/kg regarding all the natural resources – including energy. Food consumption thus uses 14-17 per cent of natural resources (referred to the mass of resources) in the examined households; and the most relevant impacts on resources are connected with the primary biomass production (87%) and the products of the chemical industry (9.6%). The food consumption and its impact on the natural resources depend on the socio-economic and geographic conditions of the households. Based on the diaries, the smaller household size as well as the higher income of the household members causes higher material requirements. Higher food consumption leads to at least five times higher biomass requirement together with its ecological impacts. It highlights again the importance of environmentally conscious consumption, especially the avoidance of wasting food. The highest need for natural resources is observable in animal husbandry and grain production, based on earlier studies and technological estimations. The least material-effective stages of food production are the chemical industry and the food processing activity.