A vonzatok és a szabad határozók elkülönítéséről

Jelen irasban celunk a lexikalista nyelvelmeletek vonzatokra es szabad hatarozokra vonatkozo kozos elĘfelteveseinek vizsgalata. Ennek kapcsan azt allitjuk, hogy bar egy konkret nyelvtan mindig a lexikon elemeibĘl epitkezik, a szabad hatarozok es a vonzatok elkulonitese soran celszerĦbb a szabad hatarozokbol kiindulni. Ennek egyik oka, hogy ha a vonzatokra mint igei argumentumok realizacioira tekintunk, akkor – mivel az igei argumentumsag kozvetlenul nem tesztelhetĘ – szukseg lenne pusztan formai vonzatkriteriumokra is. A ket kulonbozĘ tipusu kovetelmeny azonban egy bizonyos tipusu osszetevĘ eseten elterĘ predikciohoz vezet az osszetevĘ grammatikai funkciojara vonatkozoan. Ez pedig azt valoszinĦsiti, hogy a lexikalista nyelvelmeletek altal a vonzatokkal szemben tamasztott osszes kovetelmeny nem tarthato egyszerre. Ezek utan az adjunktumok egy ujfajta felfogasat vazoljuk.