A magyar nyelvjárások mondattani alapú elhatárolása = The Distribution of the Hungarian Dialects by Syntax

Altalanos tudomanytorteneti tapasztalat, hogy az europai nyelvek nyelvjarasainak leirasaban, az egyes nyelvjarasteruletek egymastol valo elhatarolasaban hangtani tenyezők jatszottak a legfontosabb szerepet. A szintaktikaval osszefuggő jelensegeket azonban igen hosszu ideig egyaltalan nem vagy csak ritkan tekintettek a leirasi keret reszenek. Mindezek a magyar dialektologiat is jellemzik. A szintaktikai jelensegeknek a nyelvjarasi leirasba valo bevonasara az 1980-as evektől kezdődően vannak probalkozasok a magyar dialektologiaban. Ezek egyiket kepviseli a jelen kutatas, mely a mondattan egyik specialis jelenseget (vonzathasznalat) tette meg kutatasa targyanak. A kutatas a szofoldrajz eszkozeivel mutatja be a vizsgalt jelensegeket. Legfontosabb reszet a jelensegterkepek es a hozzajuk kapcsolodo elemzesek alkotjak. A kutatopontok szama (128) nagyjabol a fele az Uj magyar nyelvatlasz kutatopontjai szamanak. A terkeplapok reszletes, konkret elemzese nem merul ki az adott vonzathasznalat egyszerű megallapitasaban, hanem szemantikai, szemleleti, sőt kontaktologiai tenyezőket is figyelembe vesz. Osszefoglaloan az elvegzett kutatas eredmenyeiről: 1) A mondat vonzatszerkezeten alapulo vizsgalat nem rajzolja at a nyelvjarasi teruletek hatarait; 2) Megfigyelhetjuk egyes vonzatok valtozasat, ami altalanos jelenseg; 3) A vonzatossag alapjan kisregiokat lehet korul-hatarolni. | It is a common experience in the history of research when dealing with the description of the dialects of the European languages, that in separating the different dialectal areas from each other, the most important role is played by the phonetical factors (number, accuracy and realization of phonemes). Syntactical phenomena were considered not to be the part of such descriptions or just rarely in a very low extent. These features are true for the Hungarian dia-lects as well. In Hungarian dialectology there are attempts from the 1990s to involve syntactical fea-tures also in the description of dialects. This very research is one of these attempts, which is focusing on a special phenomenon (argument structures) of syntax. This research presents the examined phenomena through the tool of word geography. The most important parts of the research are the maps and the analysis of them. The number of the research points (128) is approximately the half of the research points published in Uj magyar nyelvatlasz. The detailed specific analysis of the certain maps include also theoretical, syntactical and contactological factors besides the simple determination of the given argument structure. Summarizing the results of the research: 1) The examination based on the argument structure of the sentence does not change the borders of the dialectical regions; 2) We can follow the alteration of arguments, which is a common phenomenon; 3) On the basis of argu-ments one can enclose small regions