Önző közgazdászok?: a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak altruizmussalkapcsolatos attitűdjeinek összehasonlító vizsgálata

Erdekes tendenciat figyelhetunk meg, ha megvizsgaljuk a kozelmult esemenyeit a kozgazdasagtan, pontosabban maganak a tudomanyterulet mainstream paradigmajanak fenyeben. Előszor talan az amerikai Enron energiakereskedelmi oriasvallalat csődje a 2000-es evek elejen es az azzal kapcsolatos botrany mutatott ra a gazdasag es az ertekek kapcsolatanak valsagara, majd ezt kovette a szinten az Egyesult Allamokbol indulo 2008-as valsag, ami a bank- es ingatlanszferaban kezdődott. Ezutan a mainstream kozgazdasagtan fokozatosan fordult ujra az etika fele, elfogadott kerdes lett a racionalis es haszonmaximalizalo emberkep, a homo oeconomicus es ezen modell valosaglapjanak vizsgalata. Ez a folyamat napjainkban mar ott tart, hogy a legutobbi, a 2017-es kozgazdasagtani Nobeldijat a viselkedesi kozgazdasagtan egyik uttorőjenek, Richard H. Thalernek iteltek oda, akinek Nudge cimű konyve – amit Cass R. Sunsteinnek karoltve irtak – a bestsellerek koze tartozik. Vagyis mara a kozgazdasz szakma is befogadta ezt a tobb tudomanyteruletből, tobbek kozott a pszichologiabol is epitkező paradigmat. Mindezek fenyeben indokolt lehet megvizsgalni a kozgazdaszok tenyleges attitűdjeit – valoban onzők vagy tisztessegtelenek lennenek? Vajon mennyiben jarulhat ehhez hozza a kepzes, amit kapnak, illetve mennyire jatszhatnak szerepet mar korabban tanult viselkedesmintak, elsajatitott attitűdok, beallitodasok? Dolgozatomban kiserletet teszek arra, hogy tegyek egy lepest ezeknek a kerdeseknek a megvalaszolasa fele. A kutatas soran a Budapesti Corvinus Egyetem diakjait vizsgaltam: a Gazdalkodastudomanyi, valamint a Kozgazdasagtudomanyi Kar hallgatoinak kulonboző altruizmust, korrupciokeszseget, onkentes munka vegzesere valo hajlandosagot merő online kerdőivre adott valaszait hasonlitottam ossze. Az elemzes soran a főbb hipotezisek tesztelesere szoritkoztam, amit a kesőbbiekben ki lehet egesziteni meg szamos kontrollvaltozo, tobbek kozott a vallas vagy akar a csaladi hatter bevonasaval. Nem celom egyik kar diakjait sem beskatulyazni, onzőnek vagy altruistanak kikialtani, csupan a kulonbsegekre, illetve azok alapvető okaira vagyok kivancsi. A dolgozatban foglalkozom diohejban a kozgazdasagtan mainstream paradigmajanak a kialakulasaval, valtozasaval, azt kovetően pedig az altruizmus es a kozgazdasagi kepzesben reszt vevők kapcsolatat vizsgalo kutatasokat osszegzem. Harom fő csoportot mutatok be, aminek menten majd a sajat elemzesemet is strukturalom: jatekelmeleti, laboratoriumi vizsgalatokat, hetkoznapi szituaciora vonatkozo kerdőives kutatasokat, valamint un. termeszetes kiserleteket, ahol valodi viselkedest, donteseket elemeznek a kutatok. Ezt koveti a fent csak felskiccelt hipotezisek reszletes bemutatasi, a modszertan ismertetese – benne a kerdőiv (ami teljes terjedelmeben megtalalhato a mellekletben, par, az elemzesi reszből kimaradt tablazattal), az adatfelvetel es a minta jellemzesevel. Majd a mar emlitett szerkezet menten ismertetem a kutatasom eredmenyeit, melyeket a Kovetkeztetesek alatt foglalok ossze, illetve itt adok valaszt a hipotezisekre. (...)