A kórházon kívül bekövetkezett keringésmegállások esetén a túlélésben nagy szerepe van a minél előbb, szakszerűen megkezdett újraélesztésnek. A bajbajutottat általában egy laikus személy észleli, a segítségnyújtási hajlandóság azonban elmarad az elvárhatótól. A segítségnyújtási aránynak és az újraélesztés minőségének javulásához hozzájárulhat a diszpécserasszisztált újraélesztés alkalmazása, melynek során a szakember a segélyhívás során instruálja a helyszíni ellátót. A széles körben bevezetett telefonasszisztált újraélesztés továbbfejlesztett változata a videoasszisztált újraélesztés, mely a hangalapú kommunikáción túl biztosítja a videoalapú kommunikációt is, ezzel pontosabb képet adva a helyszínről, a bajbajutottról és az ellátóról egyaránt, valamint biztosítva a valós idejű visszajelzés lehetőségét. Korábban a témában főként szimulált környezetben történtek felmérések, melyek kimutatták a videoasszisztált újraélesztés pozitív hatásait. A technológia néhány országban már a valós ellátási rendszerbe is bekerült. A pozitívumok ellenére fontos megvizsgálni az eddig kevésbé kutatott aspektusokat is, melyek a technológia hatékonyságát befolyásolják. Ilyen lehet a kamerapozíció, a képminőség, a környezeti viszonyok, valamint az ellátók és a diszpécserek ismerete és attitűdje a videoasszisztált újraélesztéssel kapcsolatban. Az utóbbiak tisztázása azért fontos, mert a technológia rendelkezésre állása önmagában még nem garancia a sikeres implementációra. Összefoglalva, javasolt egy nemzeti CPR-regiszter létesítése. A V-CPR-módszer bevezetéséhez hazai környezetben végzett tanulmányokra van szükség. Javasolt egy szakmai konszenzus-munkacsoport alakítása az összes érintett szakértő bevonásával a V-CPR irányelveinek kidolgozásához. Orv Hetil. 2023; 164(1): 11–18.
Bevezetés: Napjainkban egyre több gondot jelent az egészségügyi rendszerekben való kiigazodás és az egészségünkkel kapcsolatos kérdésekben a megfelelő döntések meghozatala. Hogy mindezt megkönnyíthessük, fontos tényezőként vizsgálnunk kell a lakosság egészségértési szintjét, hiszen nagymértékben befolyásolja az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatosan felmerülő kérdéseinket. Célunk volt felmérni: (1) a lakosok egészségértési szintjét, (2) a sürgősségi betegellátó rendszer igénybevételét, (3) a vele való elégedettséget és (4) a triázs rendszerre vonatkozó tudásszintet, valamint (5) az ezek közötti kapcsolatot. Módszertan: Kutatásunk keresztmetszeti, kvantitatív kutatás, melyben 186 résztvevő vett részt, akiket a Sellyei Egészségfejlesztési Iroda munkatársai segítségével és háziorvosok bevonásával (toborzásban való segédkezés) értünk el 2019. áprilisában és májusában. A jelentkezők a kutatási tájékoztató elolvasása és a beleegyező nyilatkozat kitöltése után vehettek részt a kutatásban. Az adatokat egy saját szerkesztésű kérdőív segítségével vettük fel, mely tartalmazott szociodemográfiai, sürgősségi osztályos megjelenéssel, és az ellátással való elégedettséget mérő kérdéseket, valamint az egészségértés felmérésére alkalmas standardizált kérdőívet. Leíró statisztikai eljárásokat (átlag, szórás) használtunk a minta tulajdonságainak ismertetésére, és statisztikai számításokat (Pearson-féle korreláció, ANOVA és kétmintás t-próba) végeztünk az összefüggések vizsgálatára. Az adatokat SPSS 22.0 programmal rögzítettük és dolgoztuk fel. Az eredményeket p < 0,05 érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A kutatásban való részvételi hajlandóság 75,8% volt. A megvalósult minta: 141 fő. Az iskolai végzettség (p = 0,018), egészségügyi végzettség (p < 0,001), a lakóhely típusa (p = 0,043), az egyéni gazdasági helyzet (p = 0,027) és gyermek jelenléte a családban (p = 0,015) szignifikáns összefüggést mutatott az összesített egészségértési szinttel. A megkérdezettek közül 69-en (48,9%) vettek igénybe sürgősségi betegellátó osztályon ellátást. A triázs jelentését a megkérdezettek 65,2%-a vélte úgy, hogy ismeri. A sürgősségi osztályon való megjelenéskor a betegek 46,5%-a esetén a betegosztályozás megtörtént 10 percen belül, azonban 27,6% esetén ez több, mint 30 percet vett igénybe. Összességében elmondható, hogy szinte minden kategóriában (kivétel a megelőzés alindex) a válaszadók közel 50%-a korlátozott egészségértési szinttel rendelkezik (összesített egészségértési index: 46,1%; egészségügyi rendszer alindex: 48,2%; megelőzési alindex: 33,3%; egészségfejlesztési alindex: 49,6%). Vizsgálatunk során nem volt összefüggés a sürgősségi osztály igénybevétele és az egészségértés között. A kutatásban résztvevők átlagosan elfogadható egészségértési szinttel rendelkeztek. Következtetések: Vizsgálatunkban korábbi kutatásokhoz hasonló eredményeket kaptunk az egészségértés tekintetében, tehát a válaszadók közel fele problémás egészségértési szinttel rendelkezik és összefüggés volt kimutatható a szociodemográfiai adatok és az egészségértés között. Fontos kiemelni, hogy a betegek úgy gondolják, tisztában vannak a sürgősségi ellátás során használt triázs fogalmával, azonban a válaszokból nem ez derült ki. A rendszerrel kapcsolatos pontosabb információátadás igénye megjelenik. Az ellátás és információátadás szempontjából az elégedettség inkább pozitív értékeket mutatott.
Abstract Background The resuscitation guidelines provided for the COVID-19 pandemic strongly recommended wearing personal protective equipment. The current study aimed to evaluate and compare the effectiveness of chest compressions and the level of fatigue while wearing two different types of mask (surgical vs. cloth). Methods A randomized, non-inferiority, simulation study was conducted. Participants were randomised into two groups: surgical mask group ( n = 108) and cloth mask group ( n = 108). The effectiveness (depth and rate) of chest compressions was measured within a 2-min continuous chest-compression-only CPR session. Data were collected through an AMBU CPR Software, a questionnaire, recording vital parameters, and using Borg-scale related to fatigue (before and after the simulation). For further analysis the 2-min session was segmented into 30-s intervals. Results Two hundred sixteen first-year health care students participated in our study. No significant difference was measured between the surgical mask and cloth mask groups in chest compression depth (44.49 ± 10.03 mm vs. 45.77 ± 10.77 mm), rate (113.34 ± 17.76/min vs. 111.23 ± 17.51/min), and the level of fatigue (5.72 ± 1.69 vs. 5.56 ± 1.67) ( p > 0.05 in every cases). Significant decrease was found in chest compression depth between the first 30-s interval and the second, third, and fourth intervals ( p < 0.01). Conclusion The effectiveness of chest compressions (depth and rate) was non-inferior when wearing cloth mask compared to wearing surgical mask. However, the effectiveness of chest compressions decreased significantly in both groups during the 2-min chest-compression-only CPR session and did not reach the appropriate chest compression depth range recommended by the ERC.
Az Európai Újraélesztési Tanács (European Resus citation Council, ERC) hivatalos irányelvei nagy általánosságban – érthető módon – a keringésmegállás és ennek ellátását helyezik a fő fókuszba. Ennek ellenére számos más kórfolyamat is előfordul, melyek azonnalibeavatkozást igényelnek, hiszen enélkül – sőt sajnos bizonyos esetekben ezzel együtt is – súlyos, életet közvetlenül veszélyeztető helyzetek alakulnak ki. Ezen kórfolyamatok ellátása az elsősegélynyújtás tárgyköréb tartozik. Az ERC 2015-ben kiadott hivatalosajánlásában foglalkozott először külön fejezetben az elsősegélynyújtással [1]. Az ERC 2021-ben megjelent új ajánlásában ez újra megfi gyelhető, az elsősegélynyújtás ismét külön fejezetet kapott. A következőkben tételesen szeretnénk bemutatni azokat a helyzeteket és ezek javasolt ellátási módjait, melyek a jelenlegi ERC ajánlásban tárgyalásra kerülnek [2].
Az itt összefoglalt ajánlás vázlata a jelenleg elérhető tudományos bizonyítékok alapján [3], az „Elsősegélynyújtás munkabizottság” által került megfogalmazásra, majd a nyilvánossá tételt követő megjegyzések mérlegelése és beépítése után került véglegesítésére.
Az ajánlásban tárgyalt témakörök két fő kategóriába kerültek besorolásra: nem traumás eredetű, sürgősségi ellátást igénylő kórképek, illetve traumás eredetű események. Az ezekbe sorolt kórfolyamatokat a következőkben részletesen tárgyaljuk. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az összefoglalónk egy kivonat, melyben a szerzők igyekeztek bemutatni a legfontosabbinformációkat, de az itt feltüntetett kutatásokon és eredményeken túl további érdekes adatok érhetők el az eredeti publikációban, így összefoglalónk elolvasása nem képes kiváltani annak áttekintését.
Az egészségügyi ellátásban egyre inkább teret hódítanak a smart technológián alapuló megoldások. Össze foglalónkban célunk volt bemutatni a sürgősségi ellátásban alkalmazható lehetőségeket. Prehospitálisan hasznosak lehetnek a betegút-optimalizációt elősegítő megoldások. Az ellátás bármely színterén segítségül szolgálhatnak a döntéstámogató rendszerek, valamint a dokumentációt segítő lehetőségek. További előnyökkel szolgálhatnak a színterek közötti adatáramlást, kommunikációt segítő technológiák. Az alkalmazott smart technológiák bevezetése pozitív hatással lehet a sürgősségi betegellátásra, fontos azonban az ellátók fogadtatását is vizsgálni az újítások iránt, hiszen ez is befolyásolja a bevezethetőséget.
Bevezetés: Az iskolai keretek között megvalósuló elsősegélynyújtás oktatás megfelelő módszer lehet a cselekedni képes laikus elsősegélynyújtók számának növelésére. Kutatásunk célja volt felmérni a helyzetet a Pécsi Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó általános- és középiskolákban. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tankerületi Központ intézményeiben végeztük. Az adatgyűjtés saját szerkesztésű kérdőív segítségével történt 2019. március és június között. A kérdőív a következő kérdéscsoportokat tartalmazta: (1) szociodemográfiai jellemzők, (2) saját tapasztalatok és attitűd az elsősegélynyújtás oktatásával kapcsolatosan, (3) a jelenlegi helyzet, lehetőségek és nehézségek a munkahelyül szolgáló intézményben. Eredmények: A kérdőívet 43 intézményből összesen 114 fő töltötte ki. Mindössze a kitöltők 32,5%-a tudta, hogy a Nemzeti Alaptanterv tartalmazza az elsősegélynyújtást. A kitöltők 63,2%-a gondolta úgy, hogy az elsősegélynyújtás oktatásnak kötelezőnek kellene lennie gyermekkorban. Az intézmények 12,3%-ában zajlik rendszeresen elsősegélynyújtással kapcsolatos program, melyek 17,6%-a valósul meg tanóra keretein belül. A megkérdezett pedagógusok 7%-a oktat jelenleg elsősegélynyújtást, 16,7-uk szívesen végezné ezt a tevékenységet, 43,9%-a ellátná ezt a feladatot, de csak ez irányú továbbképzés után. A kapott válaszok alapján a leggyakoribb gátló tényezők a következők voltak: időhiány, kevés elsősegélynyújtással és ennek oktatásával kapcsolatos tapasztalat, a tantervbe történő „nem illeszkedés”. Következtetések: A megkérdezettek válaszaiból kapott eredmények lehetőséget teremthetnek beavatkozási pontok meghatározására, viszont a helyzet javítása érdekében tágabb értelmezés és több szektor együttműködése szükséges, csak így érhető el valódi eredmény.
Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 ) okozta járvány hirtelen megnövekedett betegszámai és halálozásai komoly kihívás elé állították az egészségügyi ellátás minden színterét. A magas időfaktorú kórképek ellátásában a laikusok által végzett elsősegélynyújtás alapvető fontosságú a beteg túlélése és maradandó egészségkárosodásának elkerülése szempontjából. Az áttekintés célja rávilágítani arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta járvány idején az első észlelők által megkezdett azonnali beavatkozások késlekedése mögött az elsősegélynyújtói attitűd változása feltételezhető. A társadalmilag fontos elsősegélynyújtás fenntartása érdekében az Európai Újraélesztési Tanács is módosította az elsősegélyre, az alapvető, eszköz nélküli újraélesztésre vonatkozó irányelveit, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg a járvány idején a biztonságos elsősegélynyújtás oktatásával kapcsolatban. A hazai adaptáció érdekében a jelen áttekintés összefoglalja a legfontosabb eljárásrendi szempontokat, kiegészítéseket, és kitér azok gyakorlati alkalmazhatóságára is. Az eljárásrendek változásának legfőbb célja, hogy a segítségnyújtói szándékot a koronavírus-járvány előtti motiváltsági szintre lehessen visszahozni és azt tovább fokozni szakszerű oktatási anyagok és korszerű módszerek révén. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578. Summary. The sudden increase in the number of patients and deaths from this novel type of coronavirus (SARS-CoV-2) pandemic poses a serious challenge to all arenas of health care delivery system. The care of high-time dependent-factor illnesses is essential for the survival of a patient and the need for avoiding impairment of health. The purpose of the review is to highlight that a change in first-aid attitudes can be assumed behind the delay in immediate interventions initiated by first responders during the SARS-CoV-2 pandemic. To maintain socially important first aid, the European Resuscitation Council amended its guidelines on first aid, basic life support and made further recommendations at the time of pandemic on first-aid education, too. For effective domestic adaptation, the present overview summarises the most important aspects of guidelines and their supplements and also covers their practical implementations. The main purpose of the change in guidelines is to bring the willingness of the first responders back to the level before the coronavirus pandemic, and to further enhance it with professional educational materials and modern methods. Orv Hetil. 2021; 162(15): 571–578.
