Abstract Purpose: To compare the macular morphology of good and poor responders to eplerenone treatment in chronic central serous chorioretinopathy (CSCR) patients. Methods: 30 eyes of 29 patients with chronic CSCR were treated with 50 mg/day oral eplerenone and followed up for one year. The integrity of outer retinal layers at baseline was assessed using optical coherence tomography. Patients who showed complete resolution of subretinal fluid at one year were assigned to the good responder group (Group 1), whilst those who showed moderate or no resolution were classified as poor responders (Group 2). Results: In Group 2 hyperreflective foci in outer segment and outer nuclear layer were significantly more frequent, while ellipsoid zone interruption was significantly more frequent than in Group 1 (p=0.006 and p<0.001 respectively). The multivariable regression analysis showed that intact ellipsoid zone at baseline is an independent predictor of good therapeutic response, with an odds ratio of 26.00 (95% CI: 3.69–183.45; p=0.001). Conclusion: The resolution of subretinal fluid after eplerenone treatment is associated with the integrity of outer retinal layers in CSCR patients. Baseline morphologic evaluation of these layers can be useful in predicting the response to mineralocorticoid antagonist therapy.
Absztrakt: A dementiák társadalmunkban egyre nagyobb problémát jelentenek, folyamatosan nő a megbetegedések száma. A dementia leggyakoribb előfordulási formája az Alzheimer-kór, mely az esetek 60–80%-áért felelős. Kórlefolyása hosszú, a preklinikai stádiumtól a súlyos Alzheimer-kórig több év, évtized is eltelik. Az Alzheimer-kór egy olyan progresszív neurodegeneratív betegség, amely súlyos szellemi leépüléshez vezet. A diagnózishoz számos, kognitív funkciót mérő teszt és képalkotó vizsgálat áll rendelkezésre, a korai diagnózis azonban nagyobb kihívást jelent, így a betegség gyakran későn kerül felismerésre. Mivel az agyi és a retinalis keringés között bizonyítottan kapcsolat van, felmerül annak lehetősége, hogy a retina vizsgálata az Alzheimer-kór és a vascularis dementiák korai diagnózisában és progressziójának követéséhez is segítséget nyújthat. Az utóbbi években a retina képalkotó vizsgálataiban bekövetkezett fejlődésnek köszönhetően lehetővé vált a retina strukturális és vérkeringési elváltozásainak vizsgálata a dementiák különböző típusaiban. Ezek alkalmazása nemcsak a korai diagnózisban, hanem a progresszió megítélésében és a terápia nyomon követésében is segítséget nyújthat a jövőben. Orv Hetil. 2020; 161(41): 1744–1752.
Absztrakt: Bevezetes es celkitűzes: Szisztemas fertőzesekhez tarsulo
placoid chorioretinopathiak ket esetenek bemutatasan keresztul attekinteni a
szifilisz es a tuberkulozis szemeszeti tuneteit, terapias lehetősegeit, valamint
felhivni a figyelmet az interdiszciplinaris osszefogasra ezen ket betegseg
diagnosztikaja es terapiaja teren. Modszer: Első esetunkben a
38 eves, masodik esetunkben a 47 eves nőbeteg bal szem latasromlasa miatt
jelentkezett intezmenyunkben. Mindket betegnel a szemfeneki vizsgalat soran
macula luteat magaban foglalo, a teljes hatso polust erintő placoid elvaltozas
volt lathato. Az első betegnel az infektologiai szerologiai vizsgalat soran
Treponema pallidum-IgM-pozitivitas, a masodik beteg
eseteben QuantiFERON-pozitivitas igazolodott. Eredmenyek: Az
anamnesztikus adatok, a jellegzetes klinikai kep, a pozitiv laboratoriumi
vizsgalatok es a terapiara adott kedvező valasz alapjan első esetunkben ocularis
szifilisz, masodik esetunkben ocularis tuberkulozis diagnozisat allapitottuk
meg. Mindket esetben az adekvat terapia hatasara a gyulladasos tunetek
csokkentek, es a betegek latoelessege javult. Kovetkeztetes: A
szemfeneki placoid laesiok szisztemas fertőzesek első tunetei lehetnek, igy a
szemeszeti panaszok is fontos anamnesztikus adatkent szolgalhatnak. A placoid
chorioretinopathiak differencialdiagnosztikaja szempontjabol dontő a fertőző
szisztemas betegsegek kimutatasa vagy kizarasa a betegsegek elterő terapiaja
miatt, amihez nelkulozhetetlen a szemeszek szoros egyuttműkodese a tarsszakmak
orvosaival. Orv Hetil. 2018; 159(22): 863–869.
| Abstract: Introduction and aim: To present two cases of placoid
chorioretinopathy (ocular syphilis and ocular tuberculosis) and underline the
importance of differential diagnosis. Method: Two young female
patients presented with unilateral loss of vision. Fundus examination showed
yellowish placoid lesions in the posterior pole in both cases.
Results: Performing fluorescein angiography and laboratory
investigations, ocular syphilis was diagnosed in our first case and intraocular
tuberculosis was diagnosed in our second case. Conclusion: It
is important to determine the etiology of the placoid choriaretinopathies due to
the different prognosis and therapy and the exclusion of systemic diseases. A
comprehensive evaluation of these patients is inevitable for the correct
diagnosis and appropriate management. Orv Hetil. 2018; 159(22): 863–869.
Bevezetés: A carotis-szűkület a nyugati világban a halálozás és a tartós egészségkárosodás egyik vezető oka. A betegség a szisztémás ateroszklerózis következménye, amely az idősödő populáció nagy részét érinti. Az optikai koherencia tomográfia-angiográfia (OCTA) egy új vizsgálómódszer a retinalis érhálózat vizsgálatára. A gyors, könnyen megismételhető, nem invazív vizsgálat segítségével kvalitatív és kvantitatív információt nyerhetünk a mikrokeringésről. Az agyi- és retinalis keringés hasonló anatómiai, fiziológiai és embriológiai tulajdonságokkal bír, így a retina mikrokeringésének vizsgálata egyedülálló lehetőséget nyújt az agyi kisérbetegségek patogenezisének in vivo tanulmányozására. Módszerek: Jelen vizsgálatunk során 56, carotis-szűkületes beteg 112 szemének OCTA-adatait hasonlítottuk össze 45 egészséges kontrollszemély adataival. A vizsgálatok során három egymást követő, 3×3 mm-es felvételt készítettünk a makula területéről, majd ezeken vizsgáltuk az érhálózat sűrűségét. Eredmények: Megállapítottuk, hogy a képminőség jelentősen befolyásolja a mért adatokat, ezzel ismételten alátámasztva korábbi vizsgálataink eredményeit. Továbbá leírtuk, hogy a felszínes retinalis érhálózat sűrűsége a carotis-szűkületes csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Következtetések: Eredményeink alátámasztják, hogy a szignifikáns carotis-szűkület megléte összefüggést mutat a mikrocirkuláció változásaival. Az OCTA-vizsgálat segítségünkre lehet az agyi keringés állapotának megítélésére a retinalis érhálózat finom eltéréseinek detektálásával.
Abstract Cognitive impairment and dementia are major medical, social, and economic public health issues worldwide with significant implications for life quality in older adults. The leading causes are Alzheimer’s disease (AD) and vascular cognitive impairment/dementia (VCID). In both conditions, pathological alterations of the cerebral microcirculation play a critical pathogenic role. Currently, the main pathological biomarkers of AD—β-amyloid peptide and hyperphosphorylated tau proteins—are detected either through cerebrospinal fluid (CSF) or PET examination. Nevertheless, given that they are invasive and expensive procedures, their availability is limited. Being part of the central nervous system, the retina offers a unique and easy method to study both neurodegenerative disorders and cerebral small vessel diseases in vivo. Over the past few decades, a number of novel approaches in retinal imaging have been developed that may allow physicians and researchers to gain insights into the genesis and progression of cerebromicrovascular pathologies. Optical coherence tomography (OCT), OCT angiography, fundus photography, and dynamic vessel analyzer (DVA) are new imaging methods providing quantitative assessment of retinal structural and vascular indicators—such as thickness of the inner retinal layers, retinal vessel density, foveal avascular zone area, tortuosity and fractal dimension of retinal vessels, and microvascular dysfunction—for cognitive impairment and dementia. Should further studies need to be conducted, these retinal alterations may prove to be useful biomarkers for screening and monitoring dementia progression in clinical routine. In this review, we seek to highlight recent findings and current knowledge regarding the application of retinal biomarkers in dementia assessment.
Abstract Purpose: To compare the macular morphology of good and poor responders to eplerenone treatment in chronic central serous chorioretinopathy (CSCR) patients. Methods: 30 eyes of 29 patients with chronic CSCR were treated with 50 mg/day oral eplerenone and followed up for one year. The integrity of outer retinal layers at baseline was assessed using optical coherence tomography. Patients who showed complete resolution of subretinal fluid at one year were assigned to the good responder group (Group 1), whilst those who showed moderate or no resolution were classified as poor responders (Group 2). Results: Ellipsoid zone interruption, ELM interruption and hyperreflective foci in outer segment (OS) and outer nuclear layer (ONL) was significantly more frequent in Group 2 than in Group 1 (p<0.05 for all parameteres). Outer segment elongation was significantly more frequently seen in Group 1 than in Group 2 (p<0.05) Multivariable regression analysis showed that intact ellipsoid zone at baseline is an independent predictor of good therapeutic response, with an odds ratio of 26.00 (95% CI: 3.69–183.45; p=0.001) after controlling for the effect of hyperreflective foci and ELM integrity. Conclusion: There is higher chance of the resolution of subretinal fluid after eplerenone treatment in CSCR patients with intact outer retinal layers at baseline. Baseline morphologic evaluation of the outer retinal layers on OCT scans can be useful in predicting the response to mineralocorticoid receptor antagonist therapy in these patients.
Abstract Carotid artery stenosis (CAS) is a consequence of systemic atherosclerotic disease affecting the aging populations of the Western world. CAS is frequently associated with cognitive impairment. However, the mechanisms contributing to the development of vascular cognitive impairment (VCI) associated with CAS are multifaceted and not fully understood. In addition to embolization and decreased blood flow due to the atherosclerotic lesion in the carotid artery, microcirculatory dysfunction in the cerebral circulation also plays a critical role in CAS-related VCI. To better understand the microvascular contributions to cognitive decline associated with CAS and evaluate microvascular protective effects of therapeutic interventions, it is essential to examine the structural and functional changes of the microvessels in the central nervous system (CNS). However, there are some limitations of in vivo brain vascular imaging modalities. The retinal microvasculature provides a unique opportunity to study pathogenesis of cerebral small vessel disease and VCI, because the cerebral circulation and the retinal circulation share similar anatomy, physiology and embryology. Similar microvascular pathologies may manifest in the brain and the retina, thus ocular examination can be used as a noninvasive screening tool to investigate pathological changes in the CNS associated with CAS. In this review, ocular signs of CAS and the retinal manifestations of CAS-associated microvascular dysfunction are discussed. The advantages and limitation of methods that are capable of imaging the ocular circulation (including funduscopy, fluorescein angiography, Doppler sonography, optical coherence tomography [OCT] and optical coherence tomography angiography [OCTA]) are discussed. The potential use of dynamic retinal vessel analysis (DVA), which allows for direct visualization of neurovascular coupling responses in the CNS, for understanding microvascular contributions to cognitive decline in CAS patients is also considered.
