Introduction: The high cholesterol level is a well-known modifiable cardiovascular risk factor. Adequate patient adherence is important to decrease the cardiovascular risk. Aim: The aim of the authors was to evaluate the persistence on one-year treatment with the free or fixed combination of simvastatin and ezetimibe and rosuvastatin. Method: Information from the National Health Insurance Found prescriptions database on pharmacy-claims between October 1, 2012 and September 30, 2013 was analyzed. The authors identified patients who filled prescriptions for fixed or free combinations of simvastatin and ezetimibe and rosuvastatin prescribed for the first time. The subjects have not received antilipemic therapy with similar drugs during the year preceding the study. Using Kaplan–Meier technique, the authors constructed persistence curves with a 95% confidence interval for point estimates calculated on a log scale. Patients who were still persistent at the closing date of the study were considered censored. For the modelling of the curves, the authors used semi-parametric Cox’s regression where antihypertensive therapy was the only (categorical) explanatory variable, and the patients taking the fixed combination of simvastatin and ezetimibe were regarded as the reference group. Results: 204,699 patients met the inclusion criteria. During the study period, antilipemic therapy with simvastatin and ezetimibe free combination 10,030 and 7,613 fixed combination of these agents and 187,056 patients with rosuvastatin was started by patients. One-year persistence rate in patients taking simvastatin and ezetimibe as a free combination was 10.97%, whereas it was 24.35% in those on the fixed combination and 30.47% in those on rosuvastatin monotherapy. The hazard ratio of discontinuation of simvastatin and ezetimibe free combination was 1.73 [95% confidence interval: 1.61–1.85], p<0.0001 compared to fixed combination and 0.80 [95% confidence interval: 0.78–0.82], p<0.0001 compared to rosuvastatin. Considering only the 360-day study period, the mean duration of persistence was 107 days in patients on the free, 164 days in those taking the free combination of simvastatin and ezetimibe and 185 days those taking rosuvastatin. Conclusions: This study demonstrated that one-year persistence of free and fixed combination of simvastatin and ezetimibe was significantly lower compared to rosuvastatin. Orv. Hetil., 2015, 156(4), 141–145.
Abstract Background Arterial stiffness is the characteristic of early vascular damage that can be measured by several methods. Sphygmocor determines the carotid-femoral pulse wave velocity (PWV). Cardio-ankle vascular index (CAVI) also measures PWV between heart and ankle, independently of blood pressure. According to results of several studies using these methods is a well-recognized predictor of adverse cardiovascular outcomes. Objectives We compared these different methods of measuring early vascular damage in asymptomatic population with increased cardiovascular risk. Methods Database contained 40–95 years-old patients without cardiovascular diseases. Anamnestic and clinical data were collected, arterial stiffness was measured by Sphygmocor and CAVI. Atrial fibrillation, carotid atherosclerosis, and peripheral arterial disease were excluded. Results We included 100 patients (male/female–19/81; mean age–60.3 ± 10.7), 40% of patients had diabetes, 89% were obese, 70% had metabolic syndrome, 83% had hypertension and 63% had dyslipidemia. 29% of patients had abnormal (>10 m/s) PWV. CAVI above the reference value was detected 19% on the left and 23% on the right side of patients. Results of two different methods correlated significantly ( p < 0.05, Pearson correlation). However, the coefficient of determination was low, 8.5%. In half of the abnormal values, both results were above the reference values. Conclusion Because of a few patients numbers, we can not draw far-reaching conclusions. However, we found more than 20% of asymptomatic patients with abnormal arterial stiffness. Relationship between two methods of arterial stiffness measurements was weak, which draws attention that these methods are not interchangeable. Role of these two methods in cardiovascular prognosis should be evaluated separately.
Shannon OR-capacity $C_{\rm OR}(G)$ of a graph $G$, that is the traditionally more often used Shannon AND-capacity of the complementary graph, is a homomorphism monotone graph parameter satisfying $C_{\rm OR}(F\times G)\le\min\{C_{\rm OR}(F),C_{\rm OR}(G)\}$ for every pair of graphs, where $F\times G$ is the categorical product of graphs $F$ and $G$. Here we initiate the study of the question when could we expect equality in this inequality. Using a strong recent result of Zuiddam, we show that if this "Hedetniemi-type" equality is not satisfied for some pair of graphs then the analogous equality is also not satisfied for this graph pair by some other graph invariant that has a much "nicer" behavior concerning some different graph operations. In particular, unlike Shannon capacity or the chromatic number, this other invariant is both multiplicative under the OR-product and additive under the join operation, while it is also nondecreasing along graph homomorphisms. We also present a natural lower bound on $C_{\rm OR}(F\times G)$ and elaborate on the question of how to find graph pairs for which it is known to be strictly less, than the upper bound $\min\{C_{\rm OR}(F),C_{\rm OR}(G)\}$. We present such graph pairs using the properties of Paley graphs.
The frequency of hypertension and obesity is gradually growing in Hungary. At present 68.5% of men and 78% of women are obese. Hypertension and obesity are the most important risk factors of morbidity and mortality from cardiovascular disease. The relationship between increased sympathetic activity and hypertension is well known. Waist circumference and body fat mass correlate significantly with sympathetic activity, in which hyperlipidemia plays also a role. The increased activity of renin-angiotensin-aldosterone system via its vascular and renal effects also contributes to an increase of blood pressure. Increased sympathetic activity with decreasing vagal tone accompanying the imbalance of the autonomous nervous system is independent and significant risk factor of cardiovascular events including sudden cardiac death.A hypertonia és az elhízás gyakorisága fokozatosan nő hazánkban. Magyarországon a hypertoniás férfiak 68,52%-a, míg a nők 78%-a elhízott. A magas vérnyomás és az elhízás külön-külön is a cardiovascularis morbiditás és mortalitás fontos kockázati tényezői. A fokozott szimpatikus aktivitás és a hypertonia kapcsolata jól ismert, ugyanakkor a haskörfogat és a test zsírtömege szignifikáns, pozitív korrelációban áll a szimpatikus aktivitással, amelyben a hyperleptinaemia is szerepet játszik. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer fokozott aktivitása vascularis és renalis hatásai útján szintén vérnyomás-emelkedést okoznak. A fokozott szimpatikus aktivitással és a csökkent vagustónussal kísért autonóm idegrendszer egyensúlyzavara független és meghatározó kockázati tényezője a cardiovascularis eseményeknek, beleértve a hirtelen szívhalált is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1736–1742.
A hypertonia hazankban is az egyik leggyakoribb kronikus betegseg es az egyik legfontosabb cardiovascularis kockazati tenyező. A vernyomas celertekre tortenő kezelesevel jelentősen csokkenthető a coronariabetegseg, a stroke, a kronikus vesebetegseg kialakulasanak a kockazata, illetve a mortalitas. A vernyomaskontroll kulonosen a nagy kockazatu betegsegekben jatszik alapvető szerepet. A hypertonia kezeleseben az eletmodkezelesen kivul a gyogyszeres terapia jatszik meghatarozo szerepet. A gyogyszer valasztasanal fontos, hogy a valasztott antihipertenzivum-kombinacio – igazolt hatasa mellett – metabolikusan semleges legyen es cardiovascularis protektiv hatassal is rendelkezzen. A ramipril/amlodipin fix kombinacio e szempontoknak megfelel, es mindezeken tulmenően a betegadherencia szempontjabol is kedvező. Orv. Hetil., 2013, 154, 1658–1664.
|
Hypertension is one of the most frequent chronic disease in Hungary and one of the most important cardiovascular risk factor. Treatment of blood pressure to target value lowers significantly the risk of coronary artery disease, stroke and chronic renal disease as well as it decreases mortality. Blood pressure control has a great importance in high risk patients. In addition to life style changes, drug treatment plays an essential role in the management of hypertensive patients. The complexity of drug regimen, characteristics of drug class, age and gender are all exert impacts on patient adherence. Antihypertensive drugs should preferably have metabolically neutral properties and cardiovascular protective effects. Ramipril/amlodipine fixed combination meets these criteria and adherence of patients is favorable. Orv. Hetil., 154 (42), 1658–1664.
Az antitrombotikus (thrombocytaaggregáció-gátló – TAG és antikoaguláns) szerek alkalmazása nélkülözhetetlen a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris – CV) betegségek kezelésében. Az antitrombotikus szerek alkalmazása azonban növeli a tápcsatornai vérzések kockázatát. A megelőzés során a CV és a gasztrointesztinális (GI) kockázati tényezőket egyaránt figyelembe kell venni és hatékony gyomornyálkahártya-védelmet (gasztroprotekciót) kell alkalmazni. A gasztroprotekció alapja a hatékony savszekréció-gátlás. A protonpumpagátló (PPI)-szerek biztosítják a leghatékonyabb gasztroprotekciót. Az antitrombotikus kezelés során az esetek egy részében nem történik hatékony gasztroprotekció, amely a PPI elégtelen alkalmazásával magyarázható. A hatékony gasztroprotekciót illetően jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész magyar útmutató vagy ajánlás. A közlemény a legújabb evidenciák tükrében, elismert hazai kardiológus és gasztroenterológus szakértők multidiszciplináris konszenzusa alapján összefoglalja az antitrombotikus kezelés során alkalmazandó gasztroprotekció legfontosabb gyakorlati szempontjait.
Dyslipidemia is a well-known cardiovascular risk factor. To achieve lipid targets patient adherence is a particularly important issue.To assess adherence and persistence to statin therapy in patients with atherosclerotic disease who participated in the MULTI Goal Attainment Problem 2013 (MULTI GAP 2013) study. Patient adherence was assessed using estimation by the physicians in charge and analysis of pick up rate of prescribed statins in 319 patients based on data of National Health Insurance Fund Administration of Hungary.In the MULTI GAP 2013 study, data from standard and structured questionnaires of 1519 patients were processed. Serum lipid values of patients treated by different healthcare professionals (general practitioners, cardiologists, diabetologists, neurologists, and internists), treatment adherence of patients assessed by doctors and treatment adherence based on data of National Health Insurance Fund Administration of Hungary were analysed. Satisfaction of doctors with results of statin therapy and the relationship between the level of adherence and serum lipid values were also evaluated.Considering the last seven years of survey data, the use of more effective statins became more prevalent with an about 70% increase of prescriptions of atorvastatin and rosuvastatin from 49% to 83%. Patients with LDL-cholesterol level below 2.5 mmol/l had 8 prescriptions per year. In contrast, patients who had LDL-cholesterol levels above 2.5 mmol/l had only 5.3-6.3 prescriptions per year. Patients who picked up their statins 10-12 or 7-9 times per year had significantly lower LDL-cholesterol level than those who had no or 1-3 pick up. The 100% persistence assessed by doctors was significantly lower (74%) based on data from the National Health Insurance Fund Administration of Hungary. About half of the patients were considered to display 100% adherence to lipid-lowering therapy by their doctors, while data from the National Health Insurance Fund Administration of Hungary showed only 36%. In patients with better adherence (90-100%) LDL-cholesterol levels below 2.5 mmol/l were more frequent (59.5%) compared to those with worse adherence. Satisfaction of doctors with lipid targets achieved was 69-80% in patients with total cholesterol between 4.5 and 6 mmol/l, and satisfaction with higher cholesterol values was also high (53-54%).The results show that doctors may overestimate patient adherence to lipid-lowering treatment. Based on data from the National Health Insurance Fund Administration of Hungary, satisfaction of doctors with high lipid level appears to be high. There is a need to optimize not only patient adherence, but adherence of doctors to lipid guidelines too.Bevezetés: A dyslipidaemia ismert cardiovascularis kockázati tényező. A lipidterápiában a célértékek elérésének fontos tényezője a megfelelő betegadherencia. Célkitűzés: A MULTI GAP (MULTI Goal Attainment Problem) 2013-as vizsgálatban atheroscleroticus betegségben szenvedő betegek esetében a statinterápia adherenciájának és perzisztenciájának felmérése, amely részben a vizsgálatban részt vevő orvosok becslésén, illetve 319, a megelőző évben elvégzett MULTI GAP vizsgálatban részt vett beteg esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vénykiváltási adatbázisán alapult. Módszer: A MULTI GAP 2013 vizsgálatban standard, strukturált kérdőívek segítségével 1519 beteg adatai kerültek feldolgozásra. Az elemzésben kiértékelésre kerültek az egyes ellátási szinteken elért lipidértékek, a kezelőorvos által vélt betegadherencia, a 319 beteg Országos Egészségbiztosítási Pénztár vénykiváltási adataira támaszkodó valós adherencia, a kezelőorvosok elégedettsége a statinterápia eredményeivel, illetve az adherencia és a lipideredmények összevetése. Eredmények: Az elmúlt 7 év felméréseinek adatait is figyelembe véve előtérbe kerültek a hatékonyabb statinok; az atorvastatin és rozuvastatin alkalmazásának összesített aránya 49%-ról 83%-ra, azaz mintegy 70%-kal nőtt. A betegadherencia vonatkozásában kimutatták, hogy a 2,5 mmol/l alatti LDL-koleszterin-értékeket elért betegeknél az 1 év alatt kiváltott receptek száma mintegy nyolc gyógyszertári beváltást jelentett. Ehhez képest a 2,5 mmol/l feletti LDL-koleszterin-értékű csoportban a gyógyszerkiváltás lényegesen alacsonyabb volt (5,3 és 6,3 közötti). Éves szinten a 10–12 és a 7–9 gyógyszerkiváltás szignifikánsan alacsonyabb LDL-koleszterin-szintet jelentett a semennyit (0), illetve az 1–3 receptet éves szinten kiváltók csoportjaihoz képest. A kezelőorvosok által 100%-os perzisztenciájúnak értékelt betegek valódi perzisztenciája 74%-os volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa szerint, amely mintegy 25%-kal alacsonyabb, mint a valóság. A kezelőorvosok a lipidcsökkentő terápia adherenciáját a betegek mintegy felében ítélték 100%-nak, ezzel szemben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai 36%-ot mutattak. A jobb adherenciájú betegek (90–100%) nagyobb arányban (59,5%) értek el 2,5 mmol/l alatti LDL-koleszterin-értékeket, mint az alacsonyabb adherenciájúnak tartott betegek. A kezelőorvosok elégedettsége a lipidértékekkel a 4,5–6 mmol/l közötti összkoleszterin-értékű csoportban 69–80%-ig terjedt, azonban igen magas, 53–54%-os elégedettséget mutattak a 7 feletti összkoleszterin-szintű betegek csoportjában. Következtetések: A vizsgálat eredményei szerint a vélt adherencia lényegesen magasabb az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatain alapuló elemzéshez viszonyítva. Ugyanakkor a magas lipidértékű betegekkel szemben a kezelőorvosok megelégedettsége is igen magasnak bizonyult. Mindezek arra utalnak, hogy nemcsak a betegek, hanem az orvosok adherenciáját is javítani kell a lipidcsökkentő irányelvekhez. Orv. Hetil., 2014, 155(17), 669–675.
