József Betlehem

University of Pecs

Author Statistics

Papers

Citation

H-Index

i-10 index

Research Field

The well-being of Hungarian nurses in a changing health care system

Anikó Németh Kinga Lampek Nóra Domján József Betlehem

Aim Present study aimed to investigate how nurses perceived the alteration of the Hungarian health care system at their workplaces. Furthermore, it was examined how uncertainty caused by the changes affects the positive and negative wellbeing of nurses. Methods The cross-sectional study was conducted in six Hungarian hospitals during the period between October and December 2010. The questionnaire used contained questions regarding socio-demographic data, the Well-being Scale, the Job Demand Scale, the Job Control Scale, the Job Social Support Scale and six self-developed questions to investigate uncertainty. Data of 1048 person were analyzed with SPSS 18.0 statistical programme. Descriptive statistics, factor analysis and unpaired two-sample t-test were conducted. Results The alteration of the health care system affected the workplaces of 64.6% of the respondents. The fear of losing the co-workers (p<0.001), of relocation into another ward/department (p=0.001) and of reduction of wage (p<0.001), furthermore, inability to attend in-service trainings (p=0.009) occurred significantly more often among those who experienced the reorganization. Beside work demand, control and support also uncertainty contributed significantly to the explanatory power of the nurses’ positive (p=0.003) and negative (p<0.001) wellbeing. Conclusion The intensive feeling of uncertainty increased the negative well-being of the nurses. As control and support at the workplace reduce the feeling of uncertainty they need to be enhanced. Workplace leaders might have a big role in this and they could also give nurses more opportunities to shape their workplace environment.

Relocation

Sample (material)

Cross-sectional study

Source

Cite

Citations (3)

Possible Mistakes During Blood Pressure Measuring: Inappropriate Posture

Value in Health (2017)

A. Oláh P Bogdán Alice Mânica Müller L. Szabó S Szunomár

10.1016/j.jval.2017.08.1159

Cite

Citations (0)

Első teendők sürgősségi esetekben − Elsősegélynyújtás

József Betlehem Krisztina Deutsch Gál Nikolett Kőcse Tamás Marton-Simora József

A konyv az elsősegelynyujtas alapos elsajatitasat kivanja elősegiteni, bőseges abraanyaggal es videokkal. Elsősorban egeszsegugyi kepesitessel rendelkezők szamara keszult; alapismereteket feltetelez.

Source

Cite

Citations (0)

P805Risk-stratification and age-adjusted D-dimer test: Are there satisfactory in acute pulmonary embolism?

European Heart Journal (2018)

Attila Pandúr Bálint Bánfai Dávid Sipos Bence Schiszler József Betlehem

D-dimer

Risk Stratification

Stratification (seeds)

10.1093/eurheartj/ehy564.p805

Cite

Citations (0)

Stresszkezelési stratégiák és prevenciós lehetőségek hatékonysága a magyar sürgősségi betegellátásban

Orvosi Hetilap (2025)

Luca Anna Ferkai Bence Schiszler Bálint Bánfai Attila Pandúr Gergely Gálos

Bevezetés: A sürgősségi betegellátásban dolgozó szakemberek munkájuk során gyakran szembesülnek intenzív fizikai és mentális stresszel, amely jelentős hatást gyakorol egészségi állapotukra és munkájuk minőségére. Célkitűzés: A tanulmány célja, hogy felmérje a magyar sürgősségi betegellátásban dolgozó szakemberek stresszkezelési stratégiáinak hatékonyságát és a rendelkezésre álló prevenciós lehetőségeket. Módszer: A kutatás egy keresztmetszeti vizsgálat, amely 2023 januárja és 2024 márciusa között zajlott a Dél-dunántúli Régióban. A vizsgálat során 202 sürgősségi betegellátó szakember adatait elemeztük, különböző időpontokban rögzített fiziológiás paraméterek (vérnyomás, szívfrekvencia), a szubjektív feszültségérzet mértéke, továbbá nyál- és hajmintából mért kortizolértékek segítségével. Mann–Whitney-féle U-tesztet, χ 2 -próbát, Wilcoxon-próbát, Kruskal–Wallis-tesztet és ismételt méréses ANOVA-vizsgálatot alkalmaztunk. Az adatfeldolgozás IBM SPSS Statistics 26.0, G*Power 3.1 és Matplotlib 3.9.1 szoftverekkel történt. Eredmények: A résztvevők többsége hosszú műszakokban, gyakran éjszaka dolgozik, másodállás mellett. A sürgősségi osztályokon ötször akkora betegforgalom volt mérhető, mint prehospitálisan, és több mentálisan megterhelő eset fordult elő. A résztvevők főként családtagjaikra, kollégáikra és barátaikra támaszkodnak, kevesen kérik ki azonban mentálhigiénés szakember segítségét (7,4%). Riasztáskor a mentődolgozóknál a vérnyomás 10,7%-kal, a szívfrekvencia 15,3%-kal nőtt, a feszültségérzet pedig 1,7-szeresére emelkedett (p<0,001). A sürgősségi osztályokon a vérnyomás 8,5%-kal, a szívfrekvencia 11,9%-kal emelkedett, a feszültségérzet pedig 2,5-szeresére nőtt (p<0,001). A munkahelyi környezet és a betegellátás folyamata mindkét helyszínen emelte a betegellátók kortizolszintjét (p<0,001). A hajmintákban mért értékek magasabbak voltak a sürgősségi osztályokon dolgozók esetében, ami a hosszú távú stressz felhalmozódását tükrözi. A mentődolgozók közül a központi állomásokon szolgálatot teljesítők esetében magasabb kortizolszint volt mérhető, mint a peremállomásokon dolgozóknál. Következtetés: A hazai sürgősségi betegellátók körében a distressz jelentős mértékben van jelen, különösen a nagy betegforgalommal és hosszú műszakokkal jellemezhető munkakörnyezetben, ami hosszú távon egészségügyi kockázatot jelent. A mentális egészségmegőrző és stresszkezelési gyakorlatokat a mindennapok részévé kell tenni, továbbá a kommunikáció hatékonyságát többcsatornás tájékoztatással és személyes konzultációkkal kell javítani. A társas támogatás és a munkahelyi mentálhigiénés szolgáltatások szisztematikus fejlesztése elengedhetetlen a krónikus stressz és a kiégés megelőzéséhez. Orv Hetil. 2025; 166(5): 183–194.

10.1556/650.2025.33203

Cite

Citations (0)

Treatment and ergonomics training of work‐related lower back pain and body posture problems for nurses

Journal of Clinical Nursing (2012)

Melinda Járomi Andrea H. Németh J Kránicz Tamas Laczko József Betlehem

Aims. The purpose of the study was to measure the effectiveness of a spine training programme (Back School) in nurses who have been living with chronic low back pain. It was hypothesised that active therapy, ergonomics and education called Back School will significantly decrease the pain intensity levels and improve the body posture of the study participants. Background. A chronic low back pain is a significant work‐related health problem among healthcare workers around the world. Proper body posture is essential for decreasing pain in healthcare workers who have history of chronic low back pain. By teaching proper body posture and with the creation of occupational settings that are ‘spine‐friendly’ hospitals and other healthcare settings can significantly lower the suffering of their nursing staff. Design. Single‐blinded randomised controlled trial was utilised with six‐ and 12‐months follow‐up. Methods. The study was carried out at the University of Pecs, Faculty of Health Sciences from 2007 to 2008 involving 124 nurses with low back pain. Participants were randomly assigned to the study group (who have received ergonomics training and education called Back School) with an intervention conducted once a week for a six‐week period. The control group received passive physiotherapy once a week for a six‐week period. Further follow‐up measurements were conducted at six and 12 months, respectively. The study variables and outcome measures were pain intensity and body posture (angle of thoracic kyphosis and lumbar lordosis). The pain intensity was investigated with the Visual Analogue Scale. Body posture was recorded and analysed with the Zebris biomechanical motion analysis system. Results. The statistical analysis of repeated measures indicated a significant decrease in back pain intensity after the therapy in both groups, compared with measurements before the therapy; however, the BS group showed significantly better results during the six‐month and one‐year follow‐up period. The biomechanical analysis of postures after the therapy in the BS group showed significant improvements over the control group; during the follow‐up, the difference was still significant, yet slightly reduced. Conclusions. This study has shown that a significant reduction in the pain intensity and improvement in body posture can be achieved by the usage of the active physical therapy methods (Back School) in nurses who are experiencing chronic lower back pain. Relevance to clinical practice. The Back School programme when compared with the passive physical therapies (such as massage, ultrasound treatment, etc.) shows significant improvement in reduction in pain and greatly improves the posture of healthcare workers. The adoption of the Back School programme for the treatment of the healthcare workers with chronic low back problems should be a treatment of choice and standard that should be adopted when designing occupational healthcare policies and procedures.

Back Pain

Body posture

Back injury

10.1111/j.1365-2702.2012.04089.x

Cite

Citations (99)

Prehospital Emergency Care in Hungary: What Can We Learn from the Past?

Journal of Emergency Medicine (2010)

Zsigmond Göndöcs A. Oláh Jozsef Marton-Simora Gabor Nagy Juergen F. Schaefer

Officer

Technician

Ambulance service

Prehospital Emergency Care

10.1016/j.jemermed.2009.09.029

Cite

Citations (12)

Major contributing factors of self perceived health in Hungarian ambulance personnel

Orvosi Hetilap (2010)

József Betlehem Attila Horváth Zsigmond Göndöcs Sára Jeges I Boncz

Health status of ambulance personnel has an important impact on the quality of patient care. Surveys in some smaller regions of Hungary have been conducted on health behavior of ambulance personnel; however they do not mirror the complexity of multidimensional health status in this respect. The aim of the present study is to examine the self-perceived health status of ambulance personnel (AP) and its most salient work related and individual factors.A quantitative cross-sectional survey was carried out among AP of the Hungarian National Ambulance and Emergency Service in 2008. The survey covered all the regions and sample taking ensured the study to be of representative value. Anonymously 364 individuals gave their answers that could be evaluated. After data procession and coding, records were statistically analyzed by SPSS 15.0. Spearman correlation, chi-square test and multivariable logistic regression analyses were applied to measure the significance of variables. The survey was conducted with a self-fill-in questionnaire measuring the following dimensions of self-perceived health: self-rated health, self-rated physical fitness and limitation in daily activities by health problems.The results revealed that self-perceived general health status of ambulance personnel does not differ significantly among the emergency units in many terms. However, there are significant differences regarding the complexity of the duties what they have to deal. In their self rated health 1.9 times (95% CI:1.2-2.8), in their self rated physical fitness 2.0 times (95% CI:1.3-3) and in the limitation of daily activities by health problems 1.9 times (95% CI:1.2-3.1) those ambulance personnel feel more favorable who do any kind of sports activity. Generally they experience serious stress; they have not enough leisure time and hardly do sport. Due to their bad lifestyle all fifth ambulance personnel suffer from serious obesity.Physical activity may enhance self perceived health even though if the person delivers physical symptoms. Regular training to increase the physical fitness should be implemented for ambulance personnel that could well contribute to copying with psychological trauma.

10.1556/oh.2010.28976

Cite

Citations (9)

PST5 THE WEAKNESS OF TEAMWORK BETWEEN NURSES AND PHYSIOTHERAPISTS IN CARING FOR STROKE PATIENTS IN HUNGARY

Value in Health (2006)

József Betlehem Márton Horváth I Boncz A. Sebestyén

Stroke

10.1016/s1098-3015(10)63597-8

Cite

Citations (0)

A poszttraumás stressz-zavar előfordulása mentődolgozók körében a COVID–19-járvány idején

Orvosi Hetilap (2024)

Emese Sánta Andrea Kulcsár József Betlehem János Haness Bálint Bánfai

Bevezetés: A 2019-ben kitört koronavírus-járvány a mentődolgozók egészségét minden téren kiemelten veszélyeztette. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt felmérni a pandémia után a mentődolgozók körében a poszttraumás stressz-zavar előfordulását. Adatok és módszerek: Keresztmetszeti, kvantitatív felmérésünket online végeztük az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében, 2023. február–május között, nem véletlenszerű kényelmi mintaválasztással. Kérdőívünk a John Brier-féle Trauma Symptom Checklist-33 kérdésein kívül a szociodemográfiai adatokra, a munkavégzésre és a koronavírus-járványra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Beválasztásra kerültek a 18. életévüket betöltött, min. 1 éves munkaviszonnyal rendelkező, a pandémia alatt is aktív mentődolgozók. A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba, kétmintás t-próba, ANOVA, korrelációszámítás) értékeltük ki, az SPSS 26.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: Mintánkat 237 fő (n = 237) alkotta, akiknek 84%-a volt férfi, az átlagéletkor 39,65 ± 10,48 év volt. A legtöbben (24,1%) a fővárosi mentésben és mentőtisztként (25,7%) tevékenykedtek. A megkérdezettek 73,7%-át érte a fertőzés. 5 fokozatú Likert-skálán átlag 2,21 ± 1,32 értékben viselte meg őket a karantén, családjukat 3,49 ± 1,29 értékben féltették a koronavírustól. A poszttraumás stressz-zavar teszten mért átlagpontszám 26,52 ± 19,36 volt. A válaszadók 25,7%-a 40 pont felett teljesített, így ők voltak a kórkép által a legveszélyeztetettebbek. Sokkal inkább érintette a betegség a nőket (p = 0,028), a társas kapcsolatban élőket (p = 0,013), azokat, akiket a karantén érzelmileg jobban megviselt (r = 0,296, p<0,001), akiket a koronavírus miatti túlmunka fizikailag (r = 0,307, p<0,001), illetve lelkileg jobban megterhelt (r = 0,776, p<0,001). Azok, akiknél a poszttraumás stressz-zavar a pontszámuk alapján is súlyosabbnak bizonyult, nagyobb arányban vették igénybe az Országos Mentőszolgálat által biztosított mentálhigiénés szakember segítségét (p = 0,002). Következtetés: Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a mentődolgozók mentális egészségének gondozására, különösen az azonosított rizikócsoportok tekintetében. Orv Hetil. 2024; 165(45): 1779–1787.

10.1556/650.2024.33169

Cite

Citations (0)